Az áruk átvételéről – gépkocsivezetői szemmel

dr. Hargitai László

dr. Hargitai László

ügyvéd
külkereskedelmi és biztosítási szakjogász laszlo.hargitai@hargitai-law.hu
www.hargitai-law.hu

A HUNGAROCAMION egykori vezető jogtanácsosa, Dr. Szabó István adta e cikk szerzőjének azt a tanácsot, hogy amennyiben egy ügyet nem ért, azt vizsgálja meg a gépkocsivezető szemszögéből. Ez a tanács sok bonyolult ügyben segített az évtizedek során, hiszen az áru feladásától a kiszolgáltatásig mindaz, ami a fuvarozó kötelezettsége vagy lehetősége, valójában a gépkocsivezető kötelezettségeit lehetőségeit jelenti.

A kárügyek kapcsán az esetek nagy részében átvételkori fenntartásról, vagy annak hiányáról van szó. Most, csak erről a kérdésről néhány gondolat.

 

A fuvarozó – tehát, valójában a gépkocsivezető – átvételkori fenntartásának elmaradásához, hiányához gyakran tévesen fűznek különféle következményeket. Szoktak emlegetni ilyen esetben felelősségvállalást az esetleg bekövetkező károkért, sőt még egy keretszerződésben „kárveszély átszállást” is láttam. Ez utóbbi rossz példa annyiból „érthető” volt, hogy síküveg fuvarozásáról volt szó, ami ugyebár törékeny. Ennél már csak ez a téves jogi álláspont volt törékenyebb.

 

Jóllehet, a CMR Egyezmény világosan fogalmaz:

            8. cikk

1. A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik:

a) az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát;

b) az áru és az áru csomagolásának külső állapotát.

2. Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy e cikk 1. pont a) alpontjában említett adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását, indokaival együtt, a fuvarlevélbe bejegyezni. Hasonlóképpen köteles minden olyan fenntartását megindokolni, amely az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik. Ezek a fenntartások a feladót csak abban az esetben kötelezik, ha azokat a fuvarlevélben kifejezetten elismerte.

 

Először is, a fuvarozónak – gépkocsivezetőnek – ellenőrzési kötelezettsége van, de nem csak úgy általában, hanem konkrétan meghatározott körben: Nevezetesen az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontossága, az áru és az áru csomagolásának külső állapota körében.

Másodszor, tartalmilag, két vonatkozásban van kötelezettsége a fuvarozónak – gépkocsivezetőnek – fenntartást tenni:

  • amennyiben nincs megfelelő módja arra, hogy a fenti cikk 1. pont a) alpontjában említett adatok pontosságát ellenőrizze, és

  • minden olyan fenntartását köteles megindokolni, amely az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), mint a genfi székhelyű IRU (International Road Transport Union – Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete) egyedüli magyarországi tagszervezete honlapján (www.mkfe.hu) „CMR fenntartások jegyzéke” címmel adott közre segédletet kilenc nyelven.

Az indokolás nem valami hosszas fejtegetés, eleve nincs is hely erre a CMR fuvarlevélen. Azon az alapon tehát nem vitatható a fenntartás ténye, hogy a gépkocsivezető által képviselt fuvarozó fenntartása nem eléggé megindokolt. A „nem volt módom ellenőrizni a darabszámot” fenntartáshoz nem szükséges részletes magyarázat arról, hogy „a raktárajtó úgy csatlakozott a raktérhez, hogy nem láttam a rakodást, és egy magas erőteljes testalkatú enyhén kopaszodó bajszos raktáros kézmozdulataival tette számomra világossá, hogy nem lehetek ott a raktárból való berakodást nézni”.

 

A CMR Egyezmény nem tiltja meg, hogy a gépkocsivezető elinduljon, ha a 8. Cikk 1. pontja szerinti ellenőrzési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, és sem erről, sem az árura és a csomagolására vonatkozóan nem tett fenntartást. Más kérdés, hogy a fuvarozó, mint gépjármű üzembentartó felel a közlekedésbiztonságért, és ehhez képest a közúti közlekedés rendje elleni szabálysértés, vagy vétség lehet, ha a rakomány elmozdulása veszélyezteti a közúti közlekedés résztvevőit. Ez viszont nem a fuvarozói felelősség körébe tartozó kérdés.

 …folytatása következik…