A technológia-ipari forradalmak egymást követő ciklusainak közös jellemzője, hogy olyanok, mint az aranyláz. Sokan a meggazdagodás lehetőségét látják bennük, mások nem akarnak kimaradni belőlük, vonzzák a tőkét, ami befektetői, tőzsdei buborékok felfúvódásához vezet. Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia sem kivétel ez alól a szabály alól.
A mesterséges intelligencia fejlesztésébe és alkalmazásába áramló óriási tőke a leggyorsabb és a legnagyobb befektetés, amit az emberek valaha a világon egy általánosan használt technológiába invesztáltak – kezdi az MI 2025 nyaráig megállíthatatlannak látszó terjedésének elakadásáról szóló beszámolóját a Financial Times.
Csak az amerikai technológiai óriások, az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft együtt 750 milliárd dollárt fektet MI-modellekbe idén és jövőre – idézte az üzleti lap a Morgan Stanley bankház becslését. Ez Magyarország éves GDP-jének több mint három és félszerese. A világon 2029-ig várhatóan háromezer milliárd dollárt költhetnek el a cégek a mesterséges intelligenciára.
A befektetők azonban egyre többször kérdezik meg, hogy mit fog hozni a konyhájukra ez a gigantikus költekezés. A gazdaságtörténet intő példákkal szolgál arra, hogy joggal idegeskednek. A Financial Times cikke példaként Carlota Perez könyvét idézi, amelynek címe: Technological Revolutions and Financial Capital: The Dynamics of Bubbles and Golden Ages (Technológiai forradalmak és pénzügyi tőke: a buborékok és az aranykorok dinamikája)
A buborékoknak megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy előbb-utóbb kipukkadnak
Perez öt nagy technológiai forradalmat különböztet meg művében. A 18. század végi ipari forradalmat, a gőzhajtás, a szénfelhasználás és a vasút megjelenését az 1830-as években, az acélgyártás és nehézgépgyártás létrejöttét az 1870-es évtizedben, a tömeggyártás megszületését a 20. század elején és az információtechnológia forradalmát az 1970-es évektől kezdve. A mesterséges intelligencia megjelentését az ötödik technológiai forradalom bővülésének tartja.
Könyvének további megállapítása, hogy ezek az óriási átalakulások könnyen előre jelezhető ciklust írtak le. Az első szakasz a rendszerek kiépítésének időszaka, ami óriási kreatív rombolással, szociális feszültségekkel, teljes szakmák eltűnésével és a gazdaság területi szerkezetének átalakulásával jár. Ezt a túlzott befektetések, a pénzügyi aranyláz és a tőzsdei buborékok felfúvódásának szakasza követi.
A befektetési buborékok hasznosak, mert finanszírozzák az új technológiák elterjedéséhez szükséges infrastruktúra létrejöttét. Elég a vasútvonalakra vagy az elektromos hálózatra utalni. Ezekre szükség van ahhoz, hogy az újdonság meghozza gazdasági hasznait. Perez szerint az MI terén a buborékfúvás, az infrastruktúra-építés időszakában járunk.
Nem csupán elmélet, a számok is alátámasztják az ismeretlenbe tett lépés kockázatát
Az elméleti sejtést alátámasztotta az amerikai Massechusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak frissen megjelent tanulmánya, amelyből az derült ki, hogy a vizsgált vállalatok 95 százalékában eddig semmilyen hasznot nem hozott a mesterséges intelligencia alkalmazása. Sam Altman, az leghíresebb MI-cég, az OpenAI nem kevésbé híres vezérigazgatója azt mondta az MI-piaci buborékra reflektálva, hogy „egyes befektetők valószínűleg sok pénzt fognak bukni”.
Perez szerint számos csődöt fogunk látni, mielőtt eljön a „mesterséges intelligencia aranykora”. Könyvének egyik tanulsága, hogy minden technológiai aranykor részben nagy bukásokra épül. Ugyanakkor a befektetőknek arra is figyelniük kell, miben különbözik a mostani technológiai forradalom a korábbiaktól.
Ez az első olyan változás, amely legalább annyira zajlik a szoftverek, mint a hardverek területén. Ez megváltoztathatja a befektetések és a megtérülés dinamikáját, miután a szoftverek értékesítését, licencelését nagyon könnyen, gyorsan lehet felskálázni. Egy szoftvercég szinte egy szempillantás alatt globális piaci szereplővé válhat.
A gyors siker kéz a kézben jár a hatalmas kockázattal, és ez még nem minden
Az OpenAI ChatGPT chatbotját hetente 700 millió ember használja a világon kevesebb mint három évvel azt követően, hogy a termék elérhetővé vált a piacon. A gyors siker azonban nagy kockázattal jár, mert a szoftvereket könnyű lecserélni. Ennek tanúi lehettünk, amikor a kínai DeepSeek az OpenAI MI-modelljéhez hasonló, ám jóval olcsóbb szoftverrel állt elő. A dolog jelentőségét mutatta, hogy ebbe a fejleménybe beleremegtek a technológiai tőzsdék.
A legátláthatatlanabb különbség a korábbi ipari forradalmak és a mostani technológiai robbanás között az, hogy a mesterséges intelligencia nem önmagában ér sokat, hanem alkalmazásaiban, amelyek azonban más iparágakban jelentkeznek. Az MI egyebek mellett felpörgetheti a biotechnológiát, a robotok fejlesztését, az anyagtudományokat.
Milyen hasznuk lehet ebből az MI-vel foglalkozó cégeknek? Hogyan tudnak pénz csinálni abból, hogy a technológiájukkal mások új gyógyszereket fejlesztenek ki, új vizsgálati módszereket hoznak létre vagy az autonóm vezetésre alapuló robotaxicégekkel keresnek pénzt? Ezek olyan nyitott kérdések, amikre precedens híján a gazdaságtörténész sem tudhatja a választ
Amennyiben érdekli kedvező árazású raktározási és/vagy fulfillment szolgáltatásunk, kérjük, hogy keresse munkatársainkat a megadott elérhetőségeken vagy egyszerűen írjon egy e-mailt ide sales@logmaster.eu !
