Az EU döntéshozói büszkék voltak a mesterséges intelligencia európai felhasználását szabályozó rendeletre, amit 2024-ben fogadtak el, ám a szabályok versenyhátrányt okozhatnak az európai cégeknek az MI-t zabolátlanul használó amerikai és kínai versenytársaikkal szemben.
Az Európai Unió szabályrendszere, amelynek az a célja, hogy megfékezze a mesterséges intelligencia kockázatos mellékhatásait, még egyéves sincs, de máris kezd háttérbe szorulni. A nagyvállalati lobbik elkezdték fúrni azzal a szöveggel, hogy betartása versenyhátrányt okozhat az európai vállalatoknak. Amerikai és kínai versenytársaiknak ugyanis nem kell korlátozásokkal bíbelődniük, amikor MI-megoldásokat vezetnek be – derült ki a Politico összefoglalójából.
Amikor az EU elfogadta a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatos szabályokat, az uniós tisztviselők és döntéshozók elégedettek voltak az eredménnyel. Úgy gondolták, hogy követendő példát, sőt mintát adtak a világnak azzal kapcsolatban, hogyan kell biztonságosan használni a veszélyeket hordozó mesterséges intelligenciát.
A 2024 augusztusában elfogadott szabályozást azonban kezdi felülírni a piaci verseny logikája, miután az amerikai és a kínai vállalatok előbbre tartanak európai társaiknál az MI bevezetésében tevékenységükbe. Vagy legalábbis ez a közvélekedés, miután az MI használhatósága eléggé titokzatos dolog. Ezért az uniós szabályok egyszerűsítésének kampányában felmerült az MI-törvény felülvizsgálata is.
Szabadpiac vagy szabályozott piac, ez itt a (régi) kérdés
A digitális jogokkal foglalkozó civil szervezetek attól tartanak, hogy technológiai katasztrófát okozhat az MI ellenőrizetlen használata a gazdaságban. Ágazati lobbik szerint viszont meg kell szüntetni minden bizonytalanságot azzal kapcsolatban, mi a megengedett és mi a tiltott ezen a téren.
Kim van Sparrentak holland zöld parlamenti képviselő szerint a megfelelő szabályozás betartatása a feltétele annak, hogy a vállalatok biztonságosan használhassák a mesterséges intelligenciát. Becslések szerint jelenleg az európai vállalatoknak csak 13 százalékáról mondható ez el. Ez az álláspont élesen szemben áll a nagy amerikai technológiai vállalatok érvelésével, miszerint időt kell adni a cégeknek arra, hogy alkalmazkodjanak az etikai normákhoz.
A politika mindkét oldalon akcióba lendült. Donald Trump elnökké választása az USA-ban hátszelet ad az unióshoz hasonló MI-szabályozásokat elutasító törekvéseknek, és ez nem maradt hatástalan Európában sem. Némileg meglepő módon szemben Trump vámintézkedéseivel ezúttal nem az ellenállás a válasz, hanem a lazítás.
Engedni vagy nem engedni az amerikai nyomásnak, ez a másik kérdés
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért is felelős biztosa június elején az MI-szabályozás érvényesítésének eltolásáról beszélt. A szabályokat eleve fokozatosan akarták bevezetni, egy részük 2026-ra és 2027-re csúszott volna, de még ezen is lazíthatnak. További gond, hogy a szabályok felülvizsgálatára decemberig adott időt magának a bizottság, ami elnyújtja a piaci környezet bizonytalanságát.
Az EU satuba került. Jó lenne, ha akadna néhány vállalat, amely sikerrel venné fel a versenyt az MI alkalmazásában a külföldi kihívókkal szemben, de ha ennek érdekében halogatják a mesterséges intelligencia megregulázását, az (ismét) felveti az unió döntésképességének kérdését. Sparrentak szerint nem szabad engedni a szigorból. Európának meg kell mutatnia, hogy kiáll a saját szabályai mellett. Nehogy már Trump fújja a passzátszelet.
Része a problémának, hogy az MI-szabályozás mellől hiányzik egy jó végrehajtási utasítás, ami megmutatná, hogyan kell alkalmazni a részletszabályokat. Ez utat nyit azok előtt az ipari lobbisták előtt, akik elve ellenezték a korlátozások bevezetését. Az átláthatóság hiányára mutogatva követelhetik a szabályozás érvényesítésének elhalasztását.
Amennyiben érdekli kedvező árazású raktározási és/vagy fulfillment szolgáltatásunk, kérjük, hogy keresse munkatársainkat a megadott elérhetőségeken vagy egyszerűen írjon egy e-mailt ide sales@logmaster.eu !
