A Felek egyezően rögzítik

rakományok rögzítése
Picture of dr. Hargitai László

dr. Hargitai László

ügyvéd
külkereskedelmi és biztosítási szakjogász laszlo.hargitai@hargitai-law.hu
www.hargitai-law.hu

A fuvarozásban a rakományok rögzítése néha méltatlanul hanyagolt feladat, amely komoly gondokat okozhat a megbízók – és a fuvarozók – számára. A feladók többnyire azt gondolják, hogy ez “a fuvaros dolga” – és alapvetően ezt jól is gondolják, hiszen ki értene jobban a rakomány szakszerű rögzítéséhez, mint a fuvarozók, akik szakmájuknál fogva mindenféle rakománnyal meg kell birkózzanak a rájuk bízott feladatok elvégzése során. A jogi szabályozás viszont árnyaltabban kezeli ezt a fontos tevékenységet. Sajnos a rakomány gondatlan rögzítése balesetveszélyt is jelent és súlyos anyagi következményekkel járhat a fuvaroztatók számára, ha nem ismerik a jogi környezetet.

Nem szeretem a “felek egyezően rögzítik” fordulatot a szerződésekben, pedig gyakran alkalmazzák. Vizuális típusú ember lelki szemei előtt már látja is, hogy a szerződés adott pontját kis fatáblácskára nyomtatják, amit gondosan rácsavaroznak a falra, vagy az asztalra, esetleg a kamion platójára.

Egy konkrét ügy a közelmúltban új értelmet adott annak, hogy a felek valamit rögzítenek. Történt, hogy a fuvarozó gépkocsivezetője Németország területén, Drezda közelében vészfékezést hajtott végre, aminek következtében a rakomány megcsúszott, ebből kifolyólag a rakományban — valamint a félpótkocsiban és a vontatóban is — kár keletkezett. Hatalmas acélsodrony tekercsek voltak a rakodótérben.
A körvonalazódó jogvitát az eredményezte, hogy a fuvarozó CMR szerinti felelősségbiztosítója a kárrendezésre irányuló igényt elutasította. A biztosító döntését az eljáró ügyvéd kolléga azért vitatta, mert a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 3. törvényerejű rendelet (CMR Egyezmény) IV. fejezet (A fuvarozó felelőssége) 17. cikk 1. pontja szerint „A fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsérüléséért, ha az elveszés vagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be, valamint felelős a késedelmes kiszolgáltatásért.” Nos, ez eddig nem is lenne vitás, de ennek a cikknek a további pontjait is érdemes elolvasni a kép teljessége érdekében. Előre kell bocsátani, hogy a CMR Egyezmény nem objektív, hanem exkulpációs felelősségi alakzatot tartalmaz a fuvarozó tekintetében. Vagyis van ez a főszabály, de vannak mentesülési okok is. Így arról nem lehet szó, hogy önmagában, a fuvarozó gépkocsivezetője, mint munkavállaló által végrehajtott vészfékezéssel okozott kárért a fuvarozó minden körülmények között (mint Makács úr az Operáában volt) feleljen. A CMR szerinti fuvarozói felelősségbiztosítási fedezetet nyújtó biztosító helytállási kötelezettsége pedig a biztosított törvényes felelősségéhez igazodik.

Bár az eljáró jogi képviselő levele szerint csak kisebb relevanciával bír az áru rögzítésével kapcsolatos ténybeli és jogi körülmények kérdése, ezek valójában ügydöntő kérdések. Most jutunk ahhoz, hogy mi is az, amit a felek „egyezően rögzítettek”. Az ügy kivizsgálása alapján a biztosító arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feladó által kidolgozott árurögzítési utasítás nem kellően alapos, mivel a gépkocsivezető előírások szerinti árurögzítése ellenére a rakomány mégsem tudott ellenállni a sebességváltozásából eredő legnagyobb igénybevételnek. Márpedig egy vészfékezés – ha nem is túl gyakori – de mégis a nemzetközi közúti árufuvarozással szokásosan együtt járó körülmény. Újabb irat született ezek után a feladó részéről.
Ez egy részletes állásfoglalás a biztosító által szakszerűnek gondolt rögzítési módra, illetve a károsult által előírt, eltérő rögzítési mód szakszerűségére és megalapozottságára vonatkozóan. Ez az állásfoglalás egyébként sehol nem tartalmaz olyan számítást, ami levezetné, hogy vészfékezésnél milyen erők lépnek fel, csak azt taglalja, hogy az áru tömegéhez képest milyen rögzítő hevederek alkalmazása szükséges, ami megfelel a vonatkozó kormányrendeletnek. Viszont a rögzítés elégségességét illető alapos műszaki szakvélemény – amit perben igazságügyi műszaki szakértő fog szükség szerint elkészíteni – konkrét számításokat fog tartalmazni arra nézve, hogy vészfékezéskor milyen erőhatások lépnek fel, és azt az áru milyen rögzítése tudja megfelelően kivédeni. Lehet a ilyenkor a biztosító akár mérnök végzettségű szakértőjének álláspontját vitatni, de így számítások nélkül a kérdéses négy oldalas állásfoglalás perben nyilván nem foghat helyt.
A felek általi rögzítése bizonyos feltételeknek, jelesül az áru rögzítésére irányuló megbízási feltételek rögzítése az az új dimenzió amit ez jogászi bikkfanyelven íródott szokásos fordulat ebben az ügyben kapott. Ugyanis annak vizsgálata szükséges, hogy miként értékelhető jogi szempontból az, hogy a károsult utasítást adott a rakomány rögzítésével kapcsolatban, azt a gépkocsivezető maradéktalanul fényképekkel igazoltan betartotta és ezt a károsult még ellenőrizte is. Nyilvánvalóan károsulti közrehatásról van szó. Hangsúlyozni kell – ha úgy tetszik rögzíteni – azt, hogy a CMR Egyezmény csak annyiban kógens, amennyiben az ő rendelkezéseit nem tehetjük félre a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés tekintetében. Ettől még más polgárijogi jogintézmények az alkalmazandó nemzeti jogból szerepet fognak játszani, amelyekre a CMR Egyezmény mellett alappal lehet hivatkozni. Így a károsulti közrehatásnak az a következménye is a magyar polgári jogból alkalmazást nyer, hogy a kárnak azt a részét nem kell megtéríteni, ami károsulti közrehatás következménye. Természetesen jogvita esetén ennek megítélése is igazságügyi műszaki szakértői kompetenciába fog tartozni. Ha úgy tetszik, egy szakértő fogja rögzíteni, mi a helyes rögzítés. … vagy le fogja szögezni, csak nehogy a körmére üssön.