Miközben az Egyesült Királyságban már koránt sem olyan népszerű a brexit, mint öt évvel ezelőtt volt, az ír kormány hatalmas összeget, összesen 700 millió eurót (274,2 milliárd forint) keresett a szomszédos szigetországból az EU-ba behozott áruk után – jelentette a Guardian.
Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök azzal a szlogennel kampányolt a 2019 végi parlamenti választáson, hogy “Get Brexit Done!”. Ez rezonált a britek többségének igényére, miután Johnson elődje a 2016 júniusi népszavazást követően hatalomra került Theresa May kormánya végeláthatatlanak tűnő tárgyalásokat folytatott az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének konkrét feltételeiről.
Az új kormányfő még a hagyományos munkáspárti szavazók egy részét is meggyőzte arról, hogy a brexit jó dolog lesz az országnak.
Így nagy győzelmet aratott a szavazáson, és 2020 januárjában kivitte az országot az EU-ból. Ezt egy év átmenet követte, amíg még a régi szabályok szerint folyt a kereskedelem az unió és a kilépett extagállam között. Ez alatt kétoldalú kereskedelmi megállapodásról tárgyalt a két fél, amit 2020 végére fejeztek be.
Johnson és a mögötte lévő mély konzervatívok “igazi” szuverenitást akartak, ezért sutba dobták azt a tervet, amit May akart megvalósítani. E szerint az Egyesült Királyság kilépett volna a egységes európai piacról, ám vámunióban maradt volna az EU-tagállamokkal. Ennek az lett volna az előnye, hogy nem kellett volna teljesíteni a három szabadságot, az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlását az országok között.
Ezzel megszűnt volna az a probléma, a kelet európai vendégmunkások tömeges beáramlása, ami a brit társadalom többségét a brexit mellé állította. Ugyanakkor a vámunió kedvező feltételeket biztosított volna a szigetország és legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU gazdasági együttműködéséhez.
Kemény brexit, kemény következményekkel
Az ennél keményebb, “igazi” brexitbe nem fért bele a vámunió, hiszen ez esetben a brit kormány nem köthetett volna önálló szabadkereskedelmi egyezményeket más országokkal. Azóta tudjuk, hogy nem tudtak az unióénál kedvezőbb megállapodásokat összehozni, és a legnagyobb ígéret, az USA-val köthető megállapodás többszöri próbálkozás után is kútba esett.
Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az amerikai mezőgazdasági import semmi perc alatt eltörölné a föld színről a szigetország farmereit.
A brexit nem védte meg a briteket a koronavírus-járványtól, és Johnson belebukott abba, hogy miközben az ország lakói szigorú lezárás alatt éltek, a kormány tisztviselői az ő részvételével partikat tartottak. A 2022-es energiaárrobbanás nyomán úgy megugrott az infláció, hogy annak ma is érezni a hatásait.
Az ország elhasznált még egy konzervatív miniszterelnököt, Liz Trusst, aki 2022 őszén másfél hónapig állt az ország élén. Belebukott kormányának a gazdasági növekedést serkenteni hivatott adócsökkentési tervébe, amit a megélhetési válság közepén akart bevezetni lefaragva a szociális támogatásokra fordítható állami bevételeket.
Idén parlamenti választásokat kell tartani szigetországban – amelynek időpontjáról a miniszterelnök javaslatára dönt az államfő –, és a helyzet úgy áll, hogy a másfél évtizede kormányzó toryk a közvélemény-kutatások szerint 20 százalékpontos lemaradásban vannak a politikai szépségversenyben a Munkáspárt mögött.
Ha nincs vámunió, akkor van vám
A kemény brexit nyomán az írek lenyúltak egy jó üzletet brit szomszédjuktól. A vámhatár kialakulása óta ugyanis nagyon sok áru (főként ruházati cikkek Marokkóból, Indiából és Bangladesből) nem az Egyesült Királyságon keresztül kerül be az Európai Unióba, hanem Írországon át. Ezt megelőzően megfordul a brit raktárakban, így a dolog úgy néz ki, mintha Nagy-Britanniából származó exportáru lenne, ami után meg kell fizetni a vámot.
Emellett vannak olyan termékek, amelyek ott készülnek, és mivel Írország az Egyesült Királyság hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere, a szomszédos szigeten találnak gazdára. Ez a bevétel az átmeneti évet, 2020-at követői 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban valamivel több mint 200-200 millió euróval dobta meg Írország vámbevételeit. Így jön ki a 700 milliós többlet – derült ki íz ír statisztikai adatokból.
Ezzel nagyjából megkétszereződtek az ország vámbevételei, amelyek túlnyomó része 2020-ig a kínai importból származott. David Henig, a UK Trade Policy Project kutatóközpont igazgatója keserűen jegyzi meg, hogy az ír kormány jól jár az új helyzettel, miközben az rámutat a brexit költségeire az Egyesült Királyságban.
A kérdés az, hogy az exportőrök profitját kurtítja-e meg a plusz költség vagy áthárítják a fogyasztókra. Az utóbb drágítaná termékeiket, s ezzel rontaná versenyképességüket.
A vámbevétel ugyanakkor nem elsősorban az ír kormányt gazdagítja, hanem az Európai Uniót. A tagállamok ugyanis a területükön át beérkező áruk utáni vám negyedét tehetik zsebre, a többi megy a közös költségvetésébe.
A brexitnek köszönhető vámbevételek a brit exportnak köszönhetően vélhetően más országoknál is jelentkeznek, de nem kétséges, hogy legnagyobb haszonélvezőjük Írország. A zöld szigetre 2023-ban 57,3 milliárd font értékű áru érkezett a szomszédos szigetről, ami megfelel Magyarország éves GDP-je egyharmadának.
