Vietnám jól járt a Donald Trump amerikai elnök első regnálása alatt hozott Kína-ellenes intézkedésekkel, miután a nagy szomszéd árui rajta keresztül juthattak el az Egyesült Államokba. A Trump 2.0-ban a vietnámi import durva megvámolásával be akarják zárni ezt a kiskaput. A két óriáshoz képest kicsi ország levegőért kapkod ebben a présben.
Vietnám azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legnyitottabbak arra, hogy új kereskedelmi megállapodást kössenek az Egyesült Államokkal azt követően, hogy Donald Trump, az USA elnöke jelentős vámemeléssel fenyegette meg az országot április elején bejelentett vámcunamijában. A gond az, hogy a kínai import nélkül nem teljesen értelmezhető a vietnámi gazdaság.
A New York Times helyszíni riporttal próbálta megmutatni miről van szó. Beszámolnak egy Ho Si Minh-város, az ország déli részének fővárosa mellett lévő raktárbázison zajló életről. Az amerikai napilap riportereinek ott jártakor éppen a Shein áruját, ruhákat, cipőket kozmetikumokat rakodott több száz munkás. Eközben egy irodában interjúztatták az álláskeresőket, mert további munkaerőre van szükség a raktárak kiszolgálásához.
Egy másik ipari parkban egy másik kínai óriásvállalat, az Alibaba áruját szállították ki és be a teherautók sűrűn követve egymást. Az ehhez hasonló kínai befektetések pénzt és munkahelyeket vittek Vietnámba. Emellett a Kína és az USA közti izmozás vonzotta a világból azokat a cégeket, amelyek Kínán kívül akartak gyártóbázisokat létesíteni.
Trump vámemelési tervei között Vietnámra vonatkozóan 46 százalékos tarifa szerepelt, ami agyoncsapná az országnak ezt a „közvetítő szerepét” Kína és az USA között. Ez persze óriási anyagi kárt okozna. Így aztán a vietnámi kormány tisztviselői már-már kétségbeesetten igyekeznek megállapodni Washingtonnal, mielőtt július elején lejár a büntetővámok bevezetésének 90 napos felfüggesztése. (Az elnök várakozások szerint megkerüli a vámjait blokkoló bírósági döntést.)
Az amerikai héják a világból is ki akarják üldözni a kínai exportőr galambokat
A Trump-adminisztráció azt várja a vietnámi hatóságoktól, hogy lépjenek fel a transshipmentnek nevezett jelenséggel szemben, ami azt jelenti az ország exportőr vállalatai gyakorlatilag Made in Vietnamra átcímkézett kínai árut szállítanak az Egyesült Államokba. Sőt ennél többet akarnak: az USA közvetett kitettségét is meg akarják szüntetni a kínai importnak, azaz tágra nyílt szemekkel figyelik, hogy az Amerikába kerülő áruknak mennyi a kínai eredetű tartalma.
A washingtoni kormány héjáinak gondolkodásmódjáról mindent elárul Trump legfontosabb gazdasági tanácsadója, Peter Navarro egyik megjegyzése. E szerint Vietnám valójában „Kína gyarmata”. Az tény, hogy az elnök 2016 és 2020 között hozott Kína-ellenes intézkedéseinek ez az ország volt az egyik legnagyobb nyertese.
A transshipmentnek és a továbbfeldolgozott kínai importtermékek exportjának köszönhetően Vietnám kivitelének értéke az USA-ba a 2017-es 38,3 milliárd dollárról 2024-re 123,5 milliárd dollárra emelkedett. Erre 2025 áprilisában rátett egy lapáttal, hogy Trump egyik dührohamsorozatában több lépcsőben 145 százalékra emelte a kínai import vámtarifáját.
A kínai cégek ez elől menekülve egy hónap alatt 15 milliárd dollár értékű árut vittek ki Vietnámba, miközben az ország amerikai exportjának értéke elérte a 12 milliárd dollárt. Ez csak azért nem folytatódott, mert az USA és Kína 90 napra felfüggesztette az extrém, 100 százalék feletti vámok alkalmazását egymással szemben.
Washingtonban azt várják Vietnámtól, hogy gyomlálja ki gazdaságából a kínai befolyást
„Trump prioritása Vietnámmal kapcsolatban az, hogy megoldja a transshipment problémáját. Alá akarnak írni egy megállapodást, amelyben a vietnámiak vállalják, hogy bezárják a kínai cégek kiskapuját országukon keresztül” – mondta Adam Sitkoff, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Hanoiban lévő irodájának vezetője.
Erre meg is van az ottani kormányban a hajlandóság. Létrehoztak egy speciális akciócsoportot azzal a céllal, hogy „agresszíven törje le a csempészetet és a kereskedelmi csalást”. Az ázsiai ország pénzügyminisztere az USA vámhatóságának illetékeseivel egyeztetett a határellenőrzések megszigorításáról és az információcseréről.
Ez azonban nem elég az amerikaiaknak. Miután a kínai és a vietnámi gazdaság szorosan összefonódik, a vietnámiak nehezen tudják bizonyítani, hogy ami az országukból az USA-ba kerül, az nem burkolt kínai áru. Becslések szerint a transshipment aránya a vietnámi kivitelen belül 16,5 százalékra nőtt a Trump első elnöksége idején bevezetett Kínával szembeni vámemelés nyomán.
A kínaiak is csavartak egyet a Vietnámot szorító présen
A Kínával szemben január óta bevezetett büntetővámok hatására az ország vállalatai még inkább keresik annak lehetőségeit, hogy termelésük egy részét átvigyék a déli szomszédba. Miután a washingtoni kormány a de minimis szabály de facto eltörlésével, azaz a kis értékű áruk importjára kivetett illetékkel becsukta az olcsó kínai termékek beözönlését az USA-ba, a Shein is lépett.
Útmutatót adott ki az online piacterén értékesítő vállalatoknak arról, hogyan létesíthetnek leányvállalatot Vietnámban és támogatást is kínált az ilyen lépésekhez. Navarro azonban körmönfont ember, nem lehet ilyen könnyen „átverni”. Azt mondta a sajtónak, hogy az amerikai kormányzat célja valójában az, hogy védőkerítéssel vegye körbe az Egyesült Államokat a kínai importtal szemben.
Így aztán megfordítják a bizonyítás kényszerét. Úgy tekintik a Vietnámból érkező árukat, hogy azok kínai termékek transshipmenjei – mondta Deborah Elms, a Hinrich Foundation kutatóintézet igazgatója. Ezzel megszégyenítik az ottani exportőröket arra kényszerítve őket, bizonyítsák be, hogy nem csalók.
Az „üzlet”, amit Trump és emberi ajánlanak finoman szólva érdekes. Azt várják az USA-ba exportálni akaró országoktól, hogy kihagyva a kínaiakat alapjaitól építsék át beszállítói láncaikat, miközben egyáltalán nem világos, hogy ezért ajánlanak-e cserébe valamit – írja le a sajátos helyzetet Elms.
Gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe került a vietnámi textilipar
A vietnámi textil- és ruhaipar leválasztása a kínai szállítókról rettenetesen nagy problémát jelentene. Az ágazat gyárai alapanyagaik 60 százalékát az északi szomszéd cégeitől szerzik be – mondta Tran Nhu Tung, az ország textil- és ruhaipari vállaltait tömörítő szakmai szövetség elnöke. „Kína nélkül nem tudunk termékeket gyártani. Vietnámnak nincs meg a szükséges nyersanyaga a végtermékek előállításához.”
A prés másik oldalán az áll, hogy az Egyesült Államok piaca nélkül az ország nem tudja hol értékesíteni a Vietnámban készült árukat. A hanoi kormány így igen keskeny pallón jár, amikor keresi az egyensúlyt a két behemót ország befolyása között. Az egyik módszer, amivel meg akarják édesíteni az amerikaiak szája ízét, hogy több amerikai agrártermék és Boeing repülőgépek vásárlását ajánlják a Trump-adminisztrációnak.
A logMASter Kft. az elsők között épített ki Magyarországon szállítási kapcsolatot vietnámi partnerekkel.
Vietnámmal kapcsolatos további cikkeink >>
A logMASter kapcsolódó szolgáltatásai
Vasúti gyűjtő szolgáltatásaink Kínából és Vietnámból rövid tranzitidőkkel!
Csak néhány raklap árura lenne szüksége a kínai vagy vietnámi beszállítójától, sürgősen?
Mi akár 18 nap alatt behozzuk gyűjtő küldeményét Kínából, Vietnámból és vámkezelten házhoz szállítjuk Önnek!
Keresse kollégáinkat a sales@logmaster.eu email címen!