Egy humanoid robotok fejlesztésével foglalkozó brit startup vállalat alapítója úgy véli, hogy Európa az Egyesült Államok és Kína elé kerülhet a humanoid robotok fejlesztésében. Ez nem sprintverseny, hanem hosszútávfutás, amiben nem azok lesznek a befutók, akik a leglátványosabb kísérleti robotokkal sokkolják a közvéleményt.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója abban látja vállalata jövőjét, hogy élen járhat a humanoid robotok fejlesztésében. Kétségtelen, hogy a technológia körüli felhajtásban az Egyesült Államok viszi a prímet. Kínában ezen a téren is gyors a fejlődés, Japán és Dél-Korea pedig nagy hagyományokkal rendelkezik a robottechnológiában.
A közvélemény figyelmét dollármilliárdos befektetések, egymás után megjelenő hardverek és látványos reel videók kötik le, amelyeken jönnek-mennek a robotok. A színfalak mögött azonban egy másik fejlődés is elindult, mégpedig – ki gondolná – Európában. Ez csendesebb, de annál nagyobb következményekkel járhat – írta a The Next Web hírportálon megjelent cikkében Artem Sokolov, a Nagy-Britanniában működő Humanoid robottechnológiai startup cég alapítója.
Szerinte a humanoid robotok technológiának fejlődésében nem az lesz a meghatározó elem, hogy melyik vállalat áll elő a leggyorsabban a prototípusaival, hanem az, hogy melyikük tudja fegyelmezetten és körültekintően kialakítani termékeit. És Európában megvan a lehetőség arra, hogy ezen a téren az élre álljon.
A szabályozás nem akadálya, hanem segítője a humanoid robotok fejlesztésének
Amikor az innovációról beszélünk, akkor a szabályozást általában a változásokat fékező tényezőként tartják számon. A Szilícium-völgy cégvezetői például sokszor ostorozzák a vállalataik tevékenységét akadályozó bürokratikus korlátokat. Európa azonban a mesterséges intelligencia és a robotok területén felülírja ezt a szemléletet.
Az AI Act elfogadásával az Európai Unió az első olyan régió a világon, amely átfogóan tisztázza az MI-rendszerek fejlesztésével kapcsolatos nagy kockázatot és világos szabályokat fektet le ezek kezelésével kapcsolatban. Sokolov szerint ezt a szabályozási munkát más országokban is el fogják végezni, ha nem is hoznak majd olyan szigorú szabályokat, mint az EU.
A világos szabályozás sokat számít, amikor egy iparág partner ágazatai üzletelnek vele. Lehetővé teszi ugyanis a rizikó pontosabb előre jelzését, ami alapkérdése annak, hogy a vállalatok mibe fektetik a pénzüket és mibe nem. Egy a korábban kiépült szervezeteket felforgató technológiánál, amilyen a humanoid robotok megjelenése, ez különösen fontos. A világos szabályok nem lassítják az előrehaladást, hanem mérséklik a kockázatot! – véli a szakember.
Az EU az új MI-szabályzás bevezetése mellett, módosította a technológiák megbízhatóságával, biztonságával és minősítésével kapcsolatos szabályait is, amik a robotokra is vonatkoznak. Ezzel összefüggő, előre kiszámítható üzleti környeztet teremtettek. És pont az átláthatóság az, amire a humanoid robotok kialakulóban lévő iparágában szükség van.
A központi támogatás más Európában, mint az USA-ban vagy Kínában
Az Egyesült Államokban az innovációt gyakran a Big Tech monopóliumok finanszírozzák. Kínában az állam határozza meg a feldolgozóipar fejlődési irányait. Európában a robotszektor a moduláris együttműködésre épül. A startupok és a kutatólaborok jól finanszírozott vállalatcsoportokká alakulhatnak, amelyek gyakran szereznek pénzt olyan uniós programokból, mint az RI4EU vagy az EIC Accalerator.
Ezek a programok tesztelési lehetőséget, pilot finanszírozást és együttműködő k+f hálózatokat kínálnak. Emellett Európa földrajzi és ipari szerkezete kínál egy speciális előnyt. Nevezetesen közeli kapcsolatot a technológiák valóságos felhasználóval. A egymással szomszédos fejlesztőműhelyek, illetve logisztikai hubok, ipari zónák és kiskereskedelmi láncok lehetővé teszik a fejlesztési irányok és a felhasználási módok iterációját.
A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint Európa bizonyos ágazataiban, köztük a kiskereskedelemben és a logisztikában a munkaerőköltség eléri az 1,55 ezer milliárd eurót. Ez megérett a forradalmi újításokra és erősen nyereségessé teheti az automatizációt.
Ezek a tényezők voltak azok, amiket Sokolov mérlegelt, amikor 2024-ben megalapította cégét, a Humanoidot.
Az első lépés nem a két lábon járó, embernek látszó robot, mert nem ez kell a vevőknek
A vállalat modulárisan felépülő technológiát fejleszt. Ennek alapjai a kereken guruló robotok, amelyek jól illeszkednek a logisztikai, raktározási környezetbe. A befektetők nem hype-ot akarnak, hanem arra kíváncsiak, mely cégek tudják hitelesen felmutatni, hogyan fogják alkalmazni a valóságban a szimplán ismétlődő folyamatokon túlmutató feladatokat ellátó, humanoid robotjaikat.
Ebben is segít az EU-s szabályozás. Az AI Act megköveteli, hogy a robotok megfeleljenek a felhasználásuk biztonsági követelményeinek, legyen szó munkahelyekről, nyilvános helyekről, egészségügyi intézményekről vagy idősgondozó szervezetekről. Sokolov szerint ez a feltétele annak, hogy a technológia kiterjedten alkalmazható legyen.
A végeredmény a humanoid robotok partneri pozicionálása az emberi környezetben.
Megjelenésüknek a szervezetek működésének bővítését kell szolgálnia ahelyett, hogy kiszorítanák abból az emberi alkalmazottakat. Például a humanoid robotok átvehetik a rakodás feladatát az emberektől, akik célzottabb, például az ügyfelek egyedi igényeihez jobban igazodó feladatok ellátására koncentrálhatnak.
Új utakat találhat a hardverek és a szoftverek fejlesztése a Kína- és USA-függőségen túl
Az európai robotipar két gyenge pontja a hardverek és a szoftverek előállításának hiányos beszállítói lánca. Kína ellenőrzi a humanoid robotok hardvereinek építéséhez szükséges beszállítói láncok 63 százalékát egészen a ritkafémek beszerzéséig. Vannak azonban olyan európai székhelyű feldolgozóipari cégek, amelyek keresik a lehetőséget a közös fejlesztésekre a robotgyártókkal.
Hasonló a helyzet a szoftverekkel. Igaz ugyan, hogy ezek terén az amerikai óriások a dominánsak, ám kevesen ajánlanak globálisan integrált rendszereket. Ezen a téren az USA, Kína és Európa egymással párhuzamosan mozdult el fejlődés útján. Ez szintén sanszossá teszi Európa leválását az importról.
Sokolov szerint Európának nem a Szilícium-völgyet vagy Sencsent kell majmolnia. Ehelyett meg kell kettőznie erőfeszítéseit abban, amiben jó. Az interdiszciplináris együttműködésben, az etikus technológiai dizájnban és a pragmatikus ipari kapcsolatokban. A humanoid robotok fejlesztése nem globális sprint verseny, hanem hosszú távú infrastruktúra-projekt.
Európa állhat elő a legmegbízhatóbb robot munkaerővel, amely együttműködik az emberekkel, és az egymást követő robottípusokra építve megváltoztathatja a világot.
Amennyiben érdekli kedvező árazású raktározási és/vagy fulfillment szolgáltatásunk, kérjük, hogy keresse munkatársainkat a megadott elérhetőségeken vagy egyszerűen írjon egy e-mailt ide sales@logmaster.eu !
