Több mint fél év telt ez azóta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke megfenyegette Panamát a Panama-csatorna visszavételével. Ezzel felhívta a figyelmet a vízi átkelő geopolitikai jelentőségére és arra, hogy a világ azzal járna jól, ha a csatornát továbbra is piaci alapon a politikától minél távolabb tartva üzemeltetnék.
Donald Trump az Egyesült Államok frissen megválasztott elnökeként váratlanul „szemet vetett” a Panama-csatornára. Újraválasztott államfőként elmondott első évértékelő beszédében 2025 márciusában az USA Kongresszusa előtt hatszor ismételte el, hogy szerinte országának vissza kellene vennie a vízi átkelő üzemeltetését Panamától. Ez felkavarta a közép-amerikai ország alapvetően USA-barát, 4,5 milliós népességű társadalmát.
Hét hónappal Trump verbális erőszakoskodása után egészen más képet látunk – írta Juan Pablo Spinetto, a Bloomberg publicistája a fejleményeket áttekintő cikkében. Az amerikai elnök azzal indokolta ötletét, hogy Kína, amely kikötőket vásárolt a csatorna mindkét végén és infrastrukturális beruházásokat végzett a gigantikus létesítmény egyes részein, átveszi az uralmat a kritikus vízi út felett.
Kapcsolódó cikkeink:
Kína nem akarja elereszteni a panamai kikötőket, Amerika dühönghet
Van ráció abban, hogy Donald Trump pestiesen szólva „megtalálta” a Panama-csatornát
Egy fél ország sorsát fordíthatja jobbra a Panama-csatorna vasúti alternatívája
A légi szállítás halad a korral: Donald Trump legnagyobb támogatója
Mi történne, ha a Panama-csatorna vízhiány miatt bezárna?
Kína irányváltása kihúzhatja Trump büntetővámjai alól a szőnyeget
Magyarán Panama belekeveredett a világ két legnagyobb gazdasága között folyó geopolitikai veszekedésbe, ám az elmúlt fél év alapján az országgal foglalkozó szakértők és üzletemberek úgy látják, hogy Panama az előnyére fordíthatja ezt a helyzetet. Megerősítheti a csatorna stratégiai jelentőségét, friss befektetéseket szerezhet és átalakíthatja gazdaságát.
A helyi vezetők úgy látják, osztottak lapokat a játszmában Panamának is
Ricaurte Vásquez Morales, a Panama-csatorna karizmatikus adminisztrátora azt mondta a Bloomberg publicistájának, hogy az Egyesült Államok és Kína sokszereplős geopolitikai játszmájának egyik játékosa Panama. Egy olyan játszmáról van szó, amelyben a pici országnak is osztottak lapot. Ezért szerinte le kell ülniük az asztalhoz, és ki kell használniuk kritikus szerepüket a világ kereskedelmi forgalmának zavartalan lebonyolításában.
Ez alatt azt érti, hogy erősíteniük kell azt az érzetet, hogy a Panama-csatorna minden olyan állam számára fontos, amelynek cégei árut szállítanak a világtengereken. Ennek szellemében három alapvető fejlesztéshez kell támogatókat szerezniük.
- Az egyik egy 1,5 milliárd dollár értékű víztározó-beruházás, amelynek eredményeként stabilizálhatnák a zsiliprendszer vízellátását. Ez a klímaváltozás és a megnövekedett használat miatt nem volt megfelelő az elmúlt években.
- A másik egy folyékony szénhidrogének tranzitjára képes csővezeték építése a csatorna nyugati oldalán. Ezzel megerősíthetnék kritikus Panama szerepét az USA-ban kitermelt folyékony gáz ázsiai exportjában.
- A harmadik a csatorna két végén lévő kikötők átrakodóhellyé fejlesztése, amivel a szállításnak ebben a szegmensében hub szerepet játszhatna az ország.
Ezek kiegészítenék a panamai kormány egyéb infrastruktúra-projektjeit – az országot átszelő vasútvonal fejlesztésétől kedve a kikötők bővítéséig –, amivel megerősíthetnék az ország logisztikai hub státuszát a világ szállítási rendszerében.
A panamaiak nemzeti presztízskérdésnek tekintik a csatorna fenntartását
A Bloomberg cikkírója, aki Panamában járva gyűjtött anyagot írásához, úgy látja, hogy Trump fecsegése a Panama-csatorna visszavételéről nem csupán felelőtlen volt – miután bizonytalanságot keltett a kritikus vízi út körül –, hanem rossz ötlet is. A helyiek ugyanis nemzeti büszkeségük részének tekintik az átkelőt, és ennek szellemében fejlesztik azt. Ennek legjobb példája a 2016-os bővítés volt, ami utat nyitott a csatornán át a világ legnagyobb hajóinak is.
Nemzeti irányítás alatt álló intézményként kezelik a létesítményt, amelynek hatékony, sikeres üzemeltetése az ő felelősségük. Ezzel járulnak hozzá ahhoz, hogy a világ országai zavartalanul kereskedhessenek egymással. Ezt a felhajtóerőt figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a korábbi amerikai kormányok talán legjobb döntése volt Latin-Amerikával kapcsolatban a Panama-csatorna átadása a panamaiaknak – véli a Bloomberg publicistája.
Emellett Washington a csatorna visszaszerzése nélkül is megkapta, amit akart. José Raúl Mulino államfő ismeri Latin-Amerika történelmét, ezért úgy döntött nem kekeckedik a nagy északi szomszéddal. Kiléptette országát a kínai új selyemút programból, amibe még 2017-ben (Trump előző elnöksége alatt) léptek be. Biztonsági egyezményt írt alá Pentagonnal, ami lehetővé teszi, hogy az USA haditengerészete a csatornát „megvédő” hadgyakorlatokat folytasson.
Megtalálták a viselkedési mintát, ami pozitív imázst adhat Panamának
Ugyanakkor Mulino világossá tette, hogy a Kína–USA izmozásban nem áll egyik fél mögé sem. Ezzel ellenállt a washingtoni nyomásnak, amivel vélhetően jó döntést hozott. Végül is kínai hajók a második legnagyobb felhasználói a Panama-csatornának és az országban a 19 század óta jelentős kínai kisebbség él.
Panama azzal jár a legjobban, ha úgy pozicionálja magát, mint a nyugati térség válaszát Szingapúrra, Ázsia független gazdasági központjára. Ahogy a délkelet-ázsiai kikötőváros jó kapcsolatokat ápol a világ két gazdasági szuperhatalmával, úgy a közép-amerikai állam is megteheti ugyanezt. Eközben – akárcsak Szingapúr – fenntartja stratégiai autonómiáját és gazdasági semlegességét.
Ehhez azonban szakértők szerint át kellene alakítani Panama gazdaságát. Az ország lazán szabályozott gazdasági környezete ugyan növeli a GDP-t, ám ahogy az Latin-Amerikában megszokott, a jólét szörnyen egyenetlenül oszlik el. A Világbank legfrissebb felmérése szerint az elmúlt három évben ugyan csökkent a szegénység, ám nagyon egyenetlenül. A városi részeken a lakosság öt százaléka élt mélyszegénységben 2023-ban, míg vidéken 76 százalék volt ez az arány.
A zötyögős kezdés után az idei év jól alakult. A GDP 2025-ben és 2026-ban várhatóan 4-4 százalékkal bővülhet, a költségvetési hiány 2026-ra a GDP 3,4 százalékára csökkenhet a 2024-es 7,4 százalékról. Egy helyi szakértő szerint Trump szándékai ellenére jó szolgálatot tehetett a panamaiaknak azzal, hogy szemet vetett a Panama-csatornára. Felhívta a figyelmüket arra, mekkora érték, hogy Panamát szeli át a két világóceánt összekötő vékonyka vízi út.