A világ valóban belépett az általános elhülyülés korszakába?

A tudományos kutatók azon morfondíroznak, hogy az agypusztító videók nézésétől kezdve a mesterséges intelligencia egyre elterjedtebb használatáig hogyan hat az emberek munkájára, emlékezőképességére, gondolkodására, egyáltalán önálló létezésére a digitális eszközök mindent átfogó jelenléte az életükben.

„Az alapvető probléma az, hogy amint elérhetővé válik az embereknek egy új technológia, ami kényelmesebbé teszi az életüket, azonnal használni kezdik, mert az evolúciónk erre ösztönöz bennünket – mondta Nataliya Kosmyna, az amerikai MIT egyetem professzora a Guardiannak. – Az emberi elme szereti a könnyebb utakat, ilyen a természete. Ugyanakkor ahhoz, hogy tanuljon nehézségekre, kihívásra van szüksége.

Ha az elménknek súrlódás kell, hogy formában maradjon, miközben azon jártatjuk az eszünket, hogyan kerüljük el a súrlódást, akkor érthető, hogy a technológia a kettő közül a simább utat ajánlja. A „súrlódásmentes” felhasználói élményt, ami programról programra, egyik alkalmazástól a másikig vezet bennünket ellenállás nélkül.

A könnyű használat magyarázza, miért böngészünk egyre több információ között, miért esünk bele olyan könnyen az internet csapdáiba, és mászunk ki azokból olyan nehezen. Ez van a hátterében annak is, hogy a generatív mesterséges intelligencia másfél év alatt elengedhetetlen részévé vált rengeteg ember életének.

A felvilágosult társadalom helyét átveheti az elhülyülést elősegítő társadalom

A mai társadalom tagjai hasonló tapasztalataik alapján tudhatják, hogy amint megszokták a kibertér hiperhatékony világát, nehezebben boldogulnak a súrlódásokkal teli valóságos életükkel. Ezért aztán kerülik a telefonhívásokat és mindent internetes alkalmazásokkal rendelnek.

Még kirívóbb, hogy a telefonunkon végzünk el olyan egyszerű kivonásokat és összeadásokat, amiket fejben is meg tudnák tenni és mindent azonnal kiguglizunk ahelyett, hogy megpróbálnánk az emlékezetünkből előbányászni. Ha valahova megyünk nem véssük az agyunkba a térképet, ami megmutatja az úti célt, hanem a Google Mapsen megjelenő útvonalat követjük.

Nagyon sokan feladták, hogy könyveket olvassanak, mivel az ehhez szükséges koncentrációt már súrlódásos viselkedésnek érzik, és sokan vannak, akik alig várják, hogy meg tudjanak vásárolni egy önvezető autót. Ez az a rendszer, amit Daisy Christodoulou író-oktatási szakértő úgy nevez, hogy „elhülyülést segítő társadalom” (stupidogenic society). 

Van néhány költői kérdés, amelyre – mivel költői kérdések – nincs válasz

Az egyre kiterjedtebb súrlódásmentes online világban az emberek elsősorban felhasználók. Ez passzív, függő viszony. Ennek tükrében a mesterséges intelligencia által generált hamis információk és deepfake-kek környezetében hogyan maradhat meg az emberek egészséges kétkedése, intellektuális függetlensége, ami a gondolkodás nélkülözhetetlen része?

Amikor rájövünk, hogy az elménk már nem teljesen a sajátunk, hogy nem tudunk tisztán gondolkodni a technológia asszisztálása nélkül, hányan lesznek még közöttünk, akik még képesek lesznek ellenállni a külső „tudással” bombázó technológia nyomásának?

Az Oxford University Press 2024-ben a „brain rot”, azaz az agyrothadás kifejezést választotta az év szavának. Ez részben arra utal, amikor túl sok időt töltünk az interneten hulladék tartalmak böngészésével, részben magukra az ostoba tartalmakra, mémekre, az MI által előállított szövegekre céloz. Miért ezekre figyelünk, amikor az internet elhozta nekünk a világ összes tudását? – szól a következő kérdés.

Kettőn áll a vásár az elhülyülést elősegítő folyamatban

Az utóbbi kérdésre a válasz egyik fele az, hogy az internetes szolgáltatásokat nem arra tervezték, hogy segítsék az olvasóik, nézőik, hallgatóik gondolkodását, szórakozását, hanem hogy minél tovább magukon tartsák az emberek figyelmét, amit aztán a hirdetésekkel pénzzé lehet tenni. A másik fele egy sajátos jelenség, amit „folyamatos részleges figyelemnek” kereszteltek a kutatók.

Ez arra a megfigyelésre alapul, hogy az emberek többsége egyszerre sok minden között osztja meg a figyelmét. A szétszórtság aztán megágyaz annak a mentális állapotnak, ami utat enged a brain rotnak. Eljön az a pont, amikor az elgyengült koncentráción áthatolnak az internet könnyen emészthető, sekélyes tartalmai. Az internetező, mobiltelefonozó a hulladékban turkálva talál olyan tartalmakat, amelyek nem igényelnek érdemi odafigyelést.

Erre a helyzetre pakolt rá egy nagy lapáttal a mesterséges intelligencia. A gép már nem csupán azt spórolja meg nekünk, hogy emlékezzünk, hanem azt is, hogy gondolkodjunk. Megírja helyettünk az elektronikus leveleket, vagy megtervez egy utazást, amit eddig saját eszünkkel kellett megoldani. Michael Gerlich, a svájci SBS Swiss Business School professzora ezzel összefüggésben kezdett kutatásokat.

Riasztó eredményt hozott az MI használatáról készült felmérés

Az üzleti iskola tanára azt tapasztalta, hogy az óráin ellaposodnak a diákok közti viták. A hallgatók nem beszélik meg egymással a feladataikat, hanem a laptopjukba mélyednek. Egy 666 különböző korú diák viselkedését elemző felmérésében arra lyukadt ki, hogy akik sokat használják a mesterséges intelligenciát, azok gyengébbek a kritikai gondolkodásban. Például nagyobb eséllyel bíznak meg abban, amit az MI válaszol nekik egy-egy kérdésre.

A professzor a gyertya példájával próbálja érzékeltetni diákjaival miért gond a kritikai szellem hiánya. A mesterséges intelligenciával meg lehet alkotni a legtöbb fényt adó, leghosszabb ideig égő, legolcsóbb, legszebb gyertyát, ám a villanykörtét nem. Az utóbbihoz ugyanis hiányzik az MI-ből a kritikai gondolkodás, ami más megoldást keresne a világításra.

Az elmúlt időszakban ugyan arról hallottunk a legtöbbet az oktatáskutatóktól, hogy a lexikális tudással szemben azt kell megtanítani a gyerekeknek, hol találják meg a kérdéseikre a választ, ám a kiguglizás és az MI-s keresés túlzottan leegyszerűsíti ezt a logikát. Az nulla tudás, hogy valaki begépeli a kérdést a Google keresőjébe vagy megadja a chatbotnak, és megkapja a kész választ. Az illető nem lesz képes ezt kritikailag értékelni.

Kell egy tudás, amire alapozva az emberek azt mondják: „Várjunk egy percet! Ez ellenkezik mindazzal, amit tudok erről!” Nem meglepő, hogy elszaporodtak a lapos Földben hívők. Ha valaki rákattint egy ezzel foglalkozó blogra, logikus érveket olvashat, amiket el is hihet, ha semmit sem tud az emberiség szerencsétlen bolygójáról.

Amennyiben érdekli kedvező árazású raktározási és/vagy fulfillment szolgáltatásunk, kérjük, hogy keresse munkatársainkat a megadott elérhetőségeken vagy egyszerűen írjon egy e-mailt ide sales@logmaster.eu !

logMASter logo 0903
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.