A néhai Saigonba érkező első észak-vietnámi tankot vezető katona unokája országa győztes függetlenségi harcaként tekint az 50 évvel ezelőtt lezárult vietnámi háborúra, de nem a múlt dicsőségéből akar megélni. Azt tervezi, hogy Kanadában jár majd egyetemre és az üzleti életben akar sikeres lenni.
Vu Dang Toan, az észak-vietnámi hadsereg harckocsizó katonája volt az első, akinek tankja áttörte a saigoni Függetlenség palotájának kapuját. Szimbolikusan ez volt az a pillanat, amikor az északi kommunista rezsim elfoglalta Dél-Vietnámot. Ezzel megnyerték a franciák, majd az amerikaiak ellen vívott háborút. A katona 50 évvel a vérontás 1975. április 30-ai befejezése után azt mondta Hanoiban lévő otthonában a New York Times tudósítójának, hogy büszke erre a pillanatra.
Úgy érzi szimbolikusan ezzel zárták le küldetésüket Vietnám felszabadítását a külföldi kiszolgáltatottság alól. Szimbolikus ugyanakkor az is, amit a napilap hírportálján megjelent fotón mellette álló 14 éves unokája, Dang Hoang Anh válaszol arra a kérdésre, hogy mi leszel, ha nagy leszel? Kanadában akar tanulni, majd pénzt akar csinálni.
A nagyszüleink generációjának háborúzniuk kellett, és sokan meghaltak közülük – tette hozzá. Nekünk nem kell aggódnunk a háború miatt. Azon kell izgulnunk, hogy jól teljesítsünk az iskolában, majd utána a munkában.
Nagyon sokba került a vietnámiaknak a függetlenség, ami nem hozta el a szabadságot
A háborúban egymillió vietnámi vesztette életét, míg a másik oldalon 58 ezer amerikai katona halt meg. Az az összecsapás valójában a kommunista uralom alatt álló szocialista rezsim, és az Egyesült Államok irányítása alatt álló szabadpiaci berendezkedésű dél-vietnámi állam között folyt. Fél évszázaddal később azt láthatjuk, hogy az ideológia alapvetően átadta a helyét a pragmatizmusnak.
A vietnámi társadalom két nemzedéknyi idő alatt eljutott a háborútól a békéhez, a vidéki élet dominanciájától az egyre erősebb urbanizációhoz, a szegénységtől a szerény középosztályi életszínvonalhoz, a kommunista ideológiától a hibrid felfogásig, ami keveri az állami ellenőrzést a szabadpiaci kapitalizmussal.
Olyan nagy multik tették nemzetközi gyártási és értékesítési központtá az országot, mint a Nike, a Samsung, az Apple és mások. A gazdaságot az 1980-as években kezdték liberalizálni, és a 21. század harmadik évtizedében már a magasabb technológiai színvonalú feldolgozóipar kiépülésénél tartanak. A jövedelmek közelítenek a jobb módú ázsiai országok szintjéhez.
Ugyanakkor az egypártrendszer nem szűnt meg. Ha a művészetben vagy a tudományban olyan gondolatok jelennek meg, amelyek nem tetszenek az ország elitjének, akkor kopogtathatnak a belbiztonsági erők emberei, hogy jelezzék, mit szabad és mit nem.
Nem vették el a vietnámiak jókedvét Trump barátságtan vámjai
A gazdasági a fejlődésre sötét árnyékot vetett Donald Trump hatalomra kerülése az Egyesült Államokban. Akárcsak az USA-val jó viszonyban lévő más országokat, az új elnök Vietnámot is büntetővámokkal fenyegette meg, mert külkereskedelmi többlete van Amerikával szemben. Vietnám ennek ellenére továbbra is a világ legoptimistább társadalmai közé tartozik.
A népesség túlnyomó része 1990-ben szegény volt. Ma már a Világbank szegénységi határa alatt élők aránya csupán négy százalék. Ez az jelenti, hogy a vietnámiak 96 százaléka naponta több mint 3,65 dollárból (1300 forint) él. Az egy főre eső átlagos éves jövedelem 2000 óta a hatszorosára, 4500 dollárra (1,6 millió forint) nőtt. Akárcsak a fejlettebb országok lakói a vietnámiak is egyre inkább a közösségi médiában élik az életüket.
Az ország 2000-ben 1300 diákot küldött az Egyesült Államokba tanulni. Ez a létszám 2024-re 22 ezerre nőtt, plusz Ausztráliában 37 ezer vietnámi diák tanul. A szülőkkel folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy mély társadalmi tapasztalatok ágyaztak meg a modernizációt támogató gondolkodásnak.
A háború végét követő évtizedekben a működésképtelen szovjet gazdasági modell miatt élelmiszerhiány sújtotta az országot. Több mint egymillió ember vándorolt ki az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején az országból részben emiatt, részben a kommunista átnevelőtáborok „vendégszeretete” elől menekülve. Ennek a világnak örökre véget akarnak vetni.
A felpörgetett fejlődés árát persze meg kell fizetni
A gyors fejlődés persze magával hozta káros mellékhatásait. Az elektromos energia több mint felét széntüzelésű erőművekben állítják elő. Részben emiatt a főváros, Hanoi az élen van a világ legszennyezettebb levegőjű városainak listáján. A farmerek részben a növényvédő szerek kiterjedt alkalmazásával érték el az élelmiszer-termelés növelését. A Mekong folyóból a helyiek beszámolói szerint több szemetet fognak ki, mint halat.
Eközben megmaradt a vietnámi kultúra rejtőzködő jellegzetessége – mondta Nguyen Duc Loc antropológus. Megbújik a felszín alatt, ám eközben gyarapodik és csendben áthatja az emberek életét. A kommunista egypártrendszer körülményei között persze hasznos ez a hagyomány, ám Vietnám nem Kína. Nem cenzúrázzák az internetet és nem tartják szoros ellenőrzés alatt az embereket.
Vannak határok, de azok elmosódottak, a művészek és a társadalomtudósok megtalálják a kiskapukat. Ezt nem nehéz elképzelniük azoknak, akik éltek a magyarországi gulyáskommunizmusban az 1960-as évek második felétől a rendszerváltásig.
Ami a jövőt illeti úgy tűnik, ma is igazak az államalapító Ho Chi Minh szavai. A politikus, azt mondta még 1946-ban a New York Times tudósítójának, hogy Vietnám gazdasági függetlenségét nehezebb lesz megteremteni, mint politikai szuverenitását. Az óriási északi szomszéddal a háttérben érthető, mire gondolhatott.
A logMASter Kft. az elsők között épített ki Magyarországon szállítási kapcsolatot vietnámi partnerekkel.
Vietnámmal kapcsolatos további cikkeink >>
A logMASter kapcsolódó szolgáltatásai
Vasúti gyűjtő szolgáltatásaink Kínából és Vietnámból rövid tranzitidőkkel!
Csak néhány raklap árura lenne szüksége a kínai vagy vietnámi beszállítójától, sürgősen?
Mi akár 18 nap alatt behozzuk gyűjtő küldeményét Kínából, Vietnámból és vámkezelten házhoz szállítjuk Önnek!
Keresse kollégáinkat a sales@logmaster.eu email címen!