Egyre nagyobb a káosz a vörös-tengeri szállítási válságban

A tengeri szállítással foglalkozó nagy konténerhajó-társaságok három csoportja alakult ki 2023 végére – derül ki a CNN tudósításából.

Vannak olyanok, amelyek újra vállalják a Vörös-tengeren át vezető utat a Szuezi csatornához annak ellenére, hogy a jemeni húti milícia továbbra is lólépésben lövöldöz az arra járó hajókra drónokkal és a rakétákkal.

A második csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek tartják magukat korábbi döntésükhöz, miszerint biztonsági okokból inkább a Jóreménység fokának megkerülésével hajóznak.

A harmadik pakkban azok a vállalatok vannak, amelyek hajóinak egyik része használja a legrövidebb útvonalat Ázsia és Európa között, míg másik része nem.

A dán Maersk december 25-én jelentette be, hogy hajói visszatérnek a Vörös-tengerre, mert bíznak abban, hogy az amerikai haditengerészet vezette katonai koalíció meg tudja védeni azokat az égből hulló bombáktól. A Hapag-Lloyd, az Evergreen Line és az MSC viszont egyelőre nem kockáztat. A CMA CGM részlegesen használja a Szuezi csatorna és a Vörös tenger kínálta útvonalat.

Szakértők szerint leginkább üres konténerekkel megrakott hajók úsznak dél felé ezen a vízi úton, mert a cégek biztosítani akarják a szállítóeszközöket a következő szállítási körhöz.

A fuvarozók taktikája közötti különbségek nem nagyon fognak meglátszani az árakon. Minden drágul. A hosszabb utat elkerülő hajóknak ugyanis magasabb biztosítást kell fizetniük. A háborús felár, ami a válság előtt a rakomány értékének 0,02 százaléka volt, hirtelen 0,7 százalékra ugrott, ami több milliárd dollárt érő áru esetén jókora összeg.

A konténerszállító cégek a Szuezi csatornán át keletre tartó hajók esetén ezer dollárral emelték egy 20 láb hosszú konténer fuvarozásának díját. Az Ádeni-öblöt érintő, nyugat felé haladók esetén 1500 dollár ez a felár. Borítékolható, hogy ez a költség növelni fogja a fogyasztói termékek árát.

A gáz máris drágult, miután a tőzsdei kereskedők attól tartanak, hogy kiterjedtté válhat a konfliktus az egész Közel-Keleten, ami lehetetlenné teheti az LNG-szállításokat Európába. Ez egyelőre nem okoz gondot, mert a gáztározók tele vannak a kontinensen és az enyhe időjárás miatt viszonylag alacsony a felhasználás.