Elmélyülni látszik a Vörös-tengeren kialakult konfliktus, ahol az iráni támogatást élvező jemeni húti milícia, amely megszállva tartja az ország északnyugati részét, már nem csak drónokkal és rakétákkal támadja a kereskedelmi hajókat, hanem egy motorcsónakos kalóztámadást is megkísérelt szomáliai mintára.
Az amerikai haditengerészet helikopterei ugyan gyorsan megmutatták, hol végzik az ilyen kísérletben részt vevő kishajók (a tenger fenekén), ám a vörös-tengeri szállítási útvonal továbbra sem elég biztonságos, szállítási válság alakul a Vörös-tengeren. Főként, hogy egy iráni hadihajó is megjelent a színen.
Ezért a nagy hajótársaságok többsége kitart az Afrika megkerülésével járó hosszabb útvonal mellett. Csak a Maersk ingadozik, hogy bevállalja-e a visszatérés kockázatát, amit a tőzsdei befektetők a cég részvényeinek lelkes vásárlásával jutalmaznak. Ez az év első napjaiban felverte a dán konténerszállító óriás papírjainak árát.
Eközben a szakértők már azt latolgatják, hogy a megnyúlt szállítási idők és a megnőtt szállítási díjak milyen hatással lesznek az amerikai és az európai gazdaságra. Az előbbiek felidézik a lehetőségét annak, hogy a szállítási láncok működése ismét szakadozottá válik, mint a koronavírus-járvány idején.
A szállítás drágulása várakozások szerint már 2024 első negyedében meg fog jelenni a fogyasztói árak emelkedésében. Magyarán lassulhat az infláció csökkenése.
A gond az, hogy a nagy jegybankok magas kamatai nem alkalmasak a világ geopolitikai biztonságának meggyengüléséből fakadó infláció megfékezésére, mert az nem gazdasági folyamat. A gazdasági növekedést viszont agyonüthetik.
A történet vége az 1970-es évek rémes stagflációjának visszatérése lehet, amikor a nulla növekedés párosult a makacs inflációval.
Egy negyvenlábas konténernek megfelelő árutömeg eljuttatása Ázsiából Észak-Európába a konfliktus kirobbanása óta duplájára emelkedett. A mediterrán térségbe még magasabban alakulnak a fuvardíjak, és egyes hajóstársaságok január közepére további áremeléseket jelentettek be.
Mindezek alapján a legérdekesebb kérdés az, hogy az amerikai haditengerészet és a vele szövetséges hadihajók meg tudják-e szüntetni a hútik jelentette veszélyt. Egyre többen követelik a washingtoni kormánytól, hogy semmisítse meg a szárazföldi kilövőállásokat. A brit kormány jelezte, hogy szívesen részt venne egy ilyen katonai csapásban. Végül is a régi szép gyarmati időkre emlékeztető akció lenne.
A gond az, hogy nem jól körülírható, rögzített célpontokról lenne szó, hanem sok-sok pici mozgó pöttyről, amelyek mindegyikét ki kellene iktatni.
Jó hír azoknak, akik szeretnék, ha helyre állna a tengeri szállítás normális rendje, hogy az Egyesült Államok és Katar szép csendben további tíz évvel meghosszabbította azt a szerződést, amelynek alapján az amerikai légierő legnagyobb közel-keleti bázisa működik az Öböl menti országban – tudta meg a CNN az ügyhöz közel álló forrásokból.
A Dohától délnyugatra lévő repülőtéren több mint tízezer katona állomásozhat. Emellett a brit légierő gépei is használhatják a bázist. Legutóbb az 2021-es afganisztáni kivonulásban játszott nagy szerepet a légikikötő, mint az onnan menekülő afgánok egyik fogadó- és átszállópontja. Katar az elmúlt években komoly összeggel járult hozzá az bázis felújításához.
Az események kiszámíthatatlanul követhetik egymást – figyelmeztetnek szakértők.
A legfrissebb fejlemények, az iráni robbantásos merénylet és a Hamász egyik vezetőjének likvidálása Libanonban – az előbbi felelőseiről semmit sem tudunk, az utóbbit minden bizonnyal az izraeli hadsereg hajtotta végre –, erősítik a félelmeket attól, hogy kitörhet egy kiterjedt közel-keleti háború.
„A libanoni bázisaikról Izraelt támadó Hezbollah fenyegetése, amely a merénylet után elhangzott, tipikus” – mondta Yossi Mekelberg, a brit Chatham House kutatóintézet Közel-Kelet-szakértője. Egyszerre ökölrázás Izraellel szemben és a palesztinok verbális támogatása, ami ugyanakkor óvatos szóhasználattal párosul.
„Az üzenet az, hogy a Hezbollah nem érdekelt egy totális háborúban Izraellel szemben, ugyanakkor ennek veszélye ott lopakodik a kertek alatt – mondta a szakértő. – Továbbra is megválaszolatlan ugyanis a költői kérdés, hogy ha nem akarnak nekimenni Izraelnek, akkor miért halmoztak fel 150 ezer rakétát és más muníciót az elmúlt másfél évtizedben?”
Ráadásul emögött felsejlik a szervezetet támogató Irán, amely a Hezbollahon keresztül azt kommunikálja, hogy nem akar háborút. Az egyik eseményből azonban egy újabb következhet, majd egy további, aminek a konfliktus eszkalálódása a lehet a vége.
Források:
https://www.cnbc.com/2024/01/03/red-sea-crisis-shipping-costs-delays-inflation.html
https://www.timesofisrael.com/biden-facing-growing-calls-to-attack-houthi-bases-report/
https://edition.cnn.com/2024/01/02/politics/us-qatar-agreement-largest-base-middle-east/index.html
