Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke, a Demokrata Párt elnökjelöltje a 2024. novemberi választáson Minnesota állam kormányzóját, Tim Walzot választotta alelnökjelölt-társául, aminek van némi üzenete a szállítási szakma számára. Ebben az államban ugyanis mostanában vezettek be egy csomagonként 50 centes (180 forint) kézbesítési díjat az utolsó kilométeren végzett szállítás után, amit az online kereskedőknek kell megfizetniük – írta a FreightWaves logisztikai szakportál.
A bizonyos megkötöttségekkel fuvaronként beszedett díj egy nagyobb szállítási törvénycsomag része, amit Walz május végén írt alá lehetővé téve, hogy az államban törvényerőre emelkedjen. A szakmai zsargonban küszöbadónak elkeresztelt közteher július 1-jén élesedett.
Elterjedhet a küszöbadó az USA-ban
Azzal, hogy a kormányzó az USA alelnöke lehet, korábbi intézkedései nagyobb érdeklődésére tarthatnak számot, mintául szolgálhatnak más államoknak is saját jogszabályaik felülvizsgálatakor. A küszöbadót egyébként Colorado állam adószedői találták ki. Már 2022-ben bevezették, és idén megemelték csomagonként 29 centre.
Washington államban egy 30 centes utolsókilométer-díj bevezetését fontolgatják az állam törvényhozói. Nevada, Ohio és New York államokban még nem matekozták ki a mértékét, csak azon morfondíroznak, hogy bevállalják-e vagy sem.
A küszöbadó ötletét két körülmény szülte. Az egyik az, hogy a lassan, de biztosan terjedő elektromos autók nem fogyasztanak hagyományos üzemanyagot, így az autósok nem fizetik meg az annak árában foglalt jövedéki adót. Ez nagyon hiányzik a közlekedési infrastruktúra fenntartásához szükséges állami bevételek közül.
Megsértik a „kötelező fogyasztás” elvét
A másik az elektronikus kereskedelem terjedése. Egy Washingtonra vonatkozó felmérés például azt az eredményt hozta, hogy 2019-ben az online bevásárlások az összes kiskereskedelmi forgalom 14 százalékát hozták. Ez becslések szerint 2023-ra 20 százalékra mehet fel. Ha a vevő nem autózik az áruházba vagy a bevásárlóközpontba, akkor nem éget üzemanyagot, és nem fizeti ki az üzemanyagadót.
Igaz ugyan, hogy jelenleg a házhoz szállítást végző kis teherszállító járművekben dízelmotor pöfög, így az üzemanyag-vásárlással közvetve megfizetik a jövedéki adót, ám a szállítást végző cégek kezdenek átállni az elektromos járművekre. Ezzel a problémát a matematika szabályai szerint visszavezetik az előbb említett gondra.
A minnesotai küszöbadó nem az a rettenet, aminek első látásra látszik. Először is csak a legalább 100 dollár (36 ezer forint) értékű csomagok kiszállítása után kell megfizetni az államon belül. Másodszor azok a kiskereskedők, akiknek az éves forgalma nem haladja meg az egymillió dollárt (36 millió forint), mentesülnek alóla. A jogszabály rábízza a boltosokra, hogy miként kalkulálják és utalják át az adót. Befizetését az adóellenőrzések idején kérik rajtuk számon.
A kiskereskedők érdekvédelmi szervezetei természetesen prüszkölnek a küszöbadó ellen. Washington államban, ahol még nem vezették be, azzal érvelnek, hogy növeli a szállítási láncok költségeit, amit természetesen végül a fogyasztó fog megfizetni.
Emellett kifogásolják, hogy további adminisztrációs terhet rak a kiskereskedők nyakába. Ahogy az ilyenkor elvárható megemlítik, hogy az ágazat óriási foglalkoztató. Megrendelései élénkítik a logisztikai szolgáltatók piacát. A költségek növekedése viszont elriaszthatja az ágazattól a befektetőket, ami fékezi a covid után fellendülésben lévő gazdaságot.