Talán még nem mindenki felejtette el milyen szárazság sújtotta Európát 2022 nyarán. A Duna medrének több évszázada víz alatt lévő szakaszai kerültek a felszínre, amelyekben amatőr és profi régészek kutattak a letűnt korokban víz alá került tárgyak, például pénzérmék után. Lehet, hogy 2025-ben módjuk lesz tovább keresgélni.
Az Európát gyötrő hőség és szárazság nyomán olyan alacsonyra esett a kontinens legnagyobb folyóinak, köztük elsősorban a Rajnának és a Dunának a vízállása, ami korlátozza a teherszállítási lehetőségeket és növeli a fuvardíjakat – kezdte az európai folyami teherszállítás lehetőségeiről szóló beszámolóját a brit Guardian.
A Rajnán, Európa egyik legfontosabb vízi útján nehézzé vált a hajózás Duisburgtól és Kölntől délre egészen a Kaubnál lévő szűkületig. A hajókaravánok arra kényszerültek, hogy szállítási kapacitásuk feléig megrakodva közlekedjenek. Árupiaci kereskedők szerint a július első hétvégéjén érkezett kevés eső nem befolyásolta számottevően a vízszintet.
A rosszabbá vált feltételek arra kényszerítették a folyami fuvarozókat, hogy a rendkívüli vízállásra hivatkozva különdíjakkal fejeljék meg a szállítási tarifákat. Hogy ez az áremelés hol köt ki, a szállíttató cégeknél vagy azok fogyasztóinál, az egyelőre nyitott kérdés. Tény, hogy olyan szállítmányok, amelyek egy uszályon el szoktak férni, jelenleg többön oszlanak el.
Az a kétszázmillió tonna áru, amit a német vállalatok minden évben folyami szállítással juttatnak el a feladótól a címzettig, túlnyomó részben a Rajnán teszi meg a vízi útját. Az ömlesztett széntől az autóalkatrészeken és a vegyi anyagokon át a gabonáig és az élelmiszerekig sok mindent szállítanak a folyókon.
A Duna magyarországi szakaszán is a németországihoz hasonló a helyzet
A Dunán is szokatlanul alacsony vízállás alakult ki július első napjaiban Magyarországon. A 35 Celsius-fokra emelkedő hőmérséklet megfejelte a hetek óta tartó hőséget és szárazságot. Ez nem hagyta érintetlenül Európa leghosszabb folyójának vízszintjét sem. A teherszállító uszályok kapacitásuk 30-40 százalékáig megrakva közlekedtek a folyón – árulta el a brit sajtóorgánumnak, Bencsik Attila, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnökhelyettese.
Lengyelországban még rosszabb helyzet alakult ki. A Visztula vízszintje Varsónál soha korábban nem látott alacsony szintre esett a Magyarországtól északabbra lévő országban szokatlan 30 fokos melegben. A szakértőknek mindez a 2022-es hőség sújtotta évet juttatta eszébe, amely rendkívüli intézkedésekre kényszerítette az európai vállalatokat.
Megállt a vérkeringés Európa egyik legfontosabb szállítási ütőerén
Három évvel ezelőtt a német vállalatoknál beszállítási kieséseket okozott a folyami szállítási ellehetetlenülése a Rajna kivételesen alacsony vízállása miatt. A francia EDF kénytelen volt ideiglenesen csökkenteni atomerőművei teljesítményét, miután a Rhóne és a Garonne folyó alacsony vízállása miatt nem tudtak kellő mennyiségű hűtővízhez jutni.
Európa más tájain sem jobb a helyzet. Az Egyesült Királyságban Yorkshire-ben, ahol a helyi vízszolgáltató ötmillió fogyasztót lát el ivóvízzel, májusban a víztározók kapacitásuk 63 százalékán álltak, ami júniusban 56 százalék alá esett. A nyár első felében a normális arány majdnem 82 százalék.
A térség víztartalékai fél szinten álltak a nyár elején, miután a rendkívül száraz tavasz idején nem töltődtek újra. Angliában 132 éve nem volt olyan csapadékhiány, mint idén március és május között. Ez követte minden idők legszárazabb júniusa a szigetországban. Az egyik brit vízszolgáltató takarékos vízfelhasználásra kérte nyolcmillió ügyfelét.