A kínai sikersztori, amit az elmúlt három évtizedben láttunk, átadja a helyét egy őrülten kusza folyamatnak. Az ország riasztó népességcsökkenésére az iparban a robotok alkalmazása kínál megoldást, miközben a fiatalok körében óriási a munkanélküliség és a robotok végső soron nem tudják megállítani a demográfiai változást.
Az amerikai The Hill magazin azzal kezdi a kínai gazdaság jövőjéről szóló cikkét, hogy idézi a brit Telegraph riportját, amely szerint nyugati üzletemberek megrettentek attól, amit nemrégiben Kínában láttak. „Sötét üzemekben” jártak, amelyekben olyan mértékben automatizált tevékenység folyt, hogy a futószalagok feletti lámpák csak halványan pislákoltak.
„Ez volt a legmegalázóbb dolog, amit éltemben átéltem” – fakadt ki Jim Farley, a Ford Motor Company vezérigazgatója a brit lap riporterének nyilatkozva. „Világszintű versenyben vagyunk Kínával, és nem csupán az elektromos autók gyártása terén. Ha elbukjuk a küzdelmet, akkor a Fordnak nem lesz jövője.”
Kína előretörése a világ feldolgozóiparában a villanyautó-gyártásban a legszembetűnőbb. Farley elismeri, hogy az új energiájú – konnektorból tölthető és akkumulátoros – elektromos autók gyártásában Kína nagy előnyt szerzett. Az idei év szeptemberében az ilyen autók 62 százaléka Kínában készült.
A robothadsereg terén az Egyesült Államok messze lemaradt Kína mögött
Az ázsiai ország robotjainak köszönheti ezt a fölényt. A Telegraph cikkéből kiderült, hogy Kínában 2014-ben 189 ezer ipari robot működött. Tíz évvel később, 2024-ben már 2,027 millió volt ez a szám. Eközben az USA-ban az elmúlt év végéig 394 ezer ilyen robotot telepítettek, amiből kicsit több mint 34 ezret helyeztek üzembe 2024-ben.
Kína őrült tempóban folyó automatizációja kétségtelenül előny a piaci versenyben, ám erre árnyékot vet, hogy valójában részben kényszerű folyamat. Ezen múlik, hogy az ország ipari hatalomként túléli-e a 21. századot. A robothadsereg ugyanis a fokozatos demográfiai hanyatlás miatt hiányzó kék galléros munkásokat pótolja.
Az elmúlt évben a pekingi statisztikai hivatal arról számolt be, hogy Kína lakossága 1,41 milliárd fő. A kínai statisztikai adatokat óvatosan kell kezelni. Ezt is megkérdőjelezték, mondván: a helyhatóságok abban érdekeltek, hogy minél nagyobb lakosságról számoljanak be, ezért eltúlozzák az adataikat. Így kínai származású Amerikában élő szakértők a hosszú távú termékenységi adatok alapján valahová egymilliárd fölé teszik a Kínában élő kínaiak valós számát.
Yi Fuxian, az amerikai University of Wisconsin-Madison egyetem professzora azt jósolja, hogy Kína népessége 2100-ra 330 millióra csökken. Ez ugyan az ezzel kapcsolatos nyugati becslések alsó határa, de az „optimistábbak” is 500 millióról szólnak. Az ENSZ 633 milliós kínai népességet jósol az évszázad végére. (Ezután már csak azért nő majd egy ideig a világ népessége, mert tovább élnek az emberek, mint korábban.)
Yi azt feltételezi, hogy Kínában valahol 0,8 körül tudják majd stabilizálni a termékenységi arányszámot. Egy társadalom akkor tudja újratermelni népességét, ha ez a mutató 2,1, azaz tíz nő átlagosan 21 gyermeket szül élete során.
A tudósok egymásra licitálnak a drámai jelzők használatában
Az ázsiai országban 2023-ban és 2024-ben 1,0-n állt a termékenység, ami Yi szerint akár 0,7-re is zsugorodhat. Ez esetben a század végi népesség a 330 milliót sem fogja elérni. És a munkaképes korú 15–59 évesek körében még nagyobb lehet a csökkenés. Kínában egyébként ennek a rétegnek 2011-ben volt a legmagasabb a létszáma.
„Kína a demográfiai hanyatlás terén azon az úton jár, ahonnan már nincs visszatérés” – írta Wang Feng, a University of California professzora. „Nem beszélnek róla, de Kína demográfia drámája egy civilizáció összeomlását okozhatja” – mondta Yi.
A kínai kormány számos módszert próbált ki, hogy megfordítsa a népességcsökkenést. Enyhítettek az 1970-es évek végén bevezetett szigorú egykepolitikán, és 2016-ban elfogadták a két gyermek politikát. Amikor ez nem hozott eredményt, a kormány 2021-ben már családonként három gyermek születését tűzte ki célul.
A valóságban azonban a népesség 2021-ben érte el a csúcsát. Azóta csökken. Wang szerint nincs olyan ország a világon, amely az utóbbi évtizedekben kormányzati politikával növelni tudta volna a születések számát országában.
A robothadsereg „megelőző csapást” mér a munkaerőhiányra, sajátos mellékhatással
Mivel a termékenységet nem sikerült erősíteni, Kínának az embereket pótló robotokra van szüksége. A feldolgozóipar köztudottan nagyon munkaerő-intenzív iparág. „A megelőző intézkedés jegyében a lehető legtöbb tevékenységet automatizálni akarják. Nem azért, hogy növeljék a profitrátát – amit a nyugati vállalatok várnak a robotizációtól –, hanem azért, hogy kompenzálják a népesség csökkentését és versenyelőnyt szerezzenek – mondta Rian Whitton gazdaságkutató.
Ahogy Farley is elismerte, a több robot használata jelenleg előnyt jelent Kínának. Ez arra ösztönzi a versenytársakat, hogy szintén növeljék a robotok számát. Így a végén kiegyenlítődhet ez a különbség, ami egyben azzal járhat, hogy Kína elveszti jól ismert versenyelőnyét: a jól képzett olcsó munkaerő alkalmazását.
Az automatizációról általában elmondható, hogy elmossa az egyes országok munkaerőköltségéből fakadó előnyöket. Ennek következtében a vállalatok közelebb települhetnek a piacaikhoz. Mivel nincsenek munkahelyek, megszűnhet kitelepítésük Ázsiába. Ez azonban a jövő, jelenleg van egy nagyobb káros mellékhatása Kínában a robotok terjedésének.
Az automatizáció hosszú távú hasznára árnyékot vet rövid távú káros hatása
A robotok telepítése nem egzakt tudomány. Az biztos, hogy minden egyes új gép megszüntet egy emberi munkahelyet, ám úgy tűnik, nem sikerült ezt megfelelő ütemben végrehajtani. Jelenleg ugyanis a pekingi gazdaságirányítás egyik legnagyobb gondja a munkanélküliség. Ennek aránya augusztusban átlagosan 5,3 százalék volt, miközben a 16 és 24 éves korúak között hajszál híján elérte a 19 százalékot. Ráadásul ezeket a számokat is lefelé szokták kozmetikázni Kínában.
A helyzet most úgy áll, hogy munkát kellene adni a feltörekvő generációk tagjainak, ám a robotok gyors terjedése, amitől a hosszú távú munkaerőhiány kezelését várják rövid távon gerjeszti a munkanélküliséget. Mára kialakult egy jelentős népességcsoport, amely nem lát maga előtt perspektívát.
A kilátástalanul élő fiatalok a társadalom perifériájára kerülnek, miközben mások „nyugdíjba mennek”, azaz visszatérnek a városokból vidékre földet művelni. Mindkét folyamat a társadalmi elégedetlenség tükre. A fiatalabbak körében sokan azt mondják, hogy országuk „utolsó generációjának” tagjai. Pekingben úgy vélik, hogy a kisebb népesség nem feltétlenül akadálya a gazdaság további erősödésének. A robotok azonban nem fognak gyermeket szülni.
Amennyiben érdekli kedvező árazású raktározási és/vagy fulfillment szolgáltatásunk, kérjük, hogy keresse munkatársainkat a megadott elérhetőségeken vagy egyszerűen írjon egy e-mailt ide sales@logmaster.eu !
