Ami a Duna-hidakat illeti, Budapestnek is van éppen mutogatni valója, ám a brailai hídhoz képest, amit 2023 júliusában adtak át Romániában, a magyar főváros átkelői igencsak pirinyónak látszanak – derül ki az Európai Bizottság honlapján megjelent beszámolóból.
A tudósítás szerint az átadás napján a romániai autósok a nemzeti zászlót lobogtatva és dudálva várták, hogy az elsők között kelhessenek át az új dunai átkelőn. A romániai sajtó nemes egyszerűséggel a San Francisco-i Golden Gate hídhoz hasonlítja az új műszaki műtárgyat.
A helyzet úgy fest, hogy akármennyire is fájhat ez a románok sikereit esetleg bosszankodva figyelőknek, az összehasonlítás megállja a helyét.
A brailai híd két pillére közötti távolság 1120 méter, miközben a Golden Gate pillérei 1280 méterre vannak egymástól. Ugyanakkor a romániai híd hossza 1974 méter, amivel négy métert ráver amerikai elődjére. A függőhíd kábelei a brailai híd esetén 192 méter magasról lógnak le, míg az amerikai hídnál 227 méterről.
A brailai híd 38 méterrel emelkedik a Duna fölé. Útpályáján kétszer két sáv áll a közúti szállítás és a személyautók rendelkezésére, amit két gyalogos átkelő egészít ki. A híd környékén 23 kilométer utat építettek a közúti kapcsolatok megteremtése érdekében.
A hatvan centiméter vastag kábelek 6700 tonnát nyomnak és összesen 81 ezer kilométer hosszú acélszálakból állnak. Ezzel kétszer körbe lehetne tekerni a Földet. (Odas’, mekkora drótjuk van má’ a románoknak, süsd meg! – mondhatnánk kissé irigykedve.)
A gigantikus műszaki műtárgyat japán-olasz-román vállalatok építették. Költsége 500 millió euró (közel 190 milliárd forint) volt, amiből 363 milliót (137,5 milliárd forint) európai uniós forrásból finanszíroztak. Az építést 2019-ben engedélyezték, miután hatástanulmány készült, ami észszerűnek minősítette a beruházást.
A Duna keresztezése a hídon két-három percre rövidül szemben a korábbi kompközlekedéssel, ami 50 percet vett igénybe.
A szállítmányozó és a fuvarozó vállalatok az Ukrajnát és Moldovát Európával összekötő útjaikon nyernek időt a szállításokban. Bukarest például egyértelműen közelebb kerül a Romániával szomszédos két országhoz. A Nyugat-Európából a Fekete-tenger partjára igyekvők szintén rövidebb menetidővel számolhatnak.
Az európai közlekedési infrastruktúrába a Trans-European Transport Network (TEN-T) részeként illeszkedik be az új híd.
Itt pedig a videó, amely a híd terhelési próbájáról készült 60 teherautó közreműködésével:
