Mint egy nagyon nagy pók!
Az elmúlt években egymás után érkeztek a hírek arról, hogyan bővülnek Kína és Európa vasúti szállítási kapcsolatai. Kevesebb szó esett arról, hogy ezek Délkelet-Ázsia felé is kiépülnek – derül ki a CNBC összefoglalójából.
Eddig arról számolt be a világsajtó, hogy az északi folyosó több kínai városból, köztük Pekingből kiindulva Közép-Ázsia és Oroszország felé veszi az irányt, illetve az utóbbin keresztül egészen Németországig nyúlik. A nyugati folyosó keresztezi a Kaszpi-tengert, majd átszeli Törökországot.
Valójában azonban több északi, nyugati, illetve déli vasúti szállítási folyosó épült, illetve épül.
A Peking–Moszkva kapcsolat mellett például külön összeköttetés épült ki a két ország keleti részén Tongjang és Nyisznyelenszkoje városok között, amit nevezhetünk északkeleti szállítási útvonalnak.
Mongóliát két szállítási folyosói is összeköti Kínával. Az egyik az ország déli határának körzetében lévő településeket kapcsolja össze félkörívben két kínai végponttal. A másik Ulánbátorból délkelet felé indulva Erenhotnál lépi át a határt.
Északnyugat felé több vonalat is kialakítottak különböző kínai kiindulópontokkal Kazahsztán, az üzbegisztáni Taskent, Kirgizisztán, illetve ettől délre Afganisztán és Tádzsikisztán felé.
Dél felé is két vasúti szállítási útvonal épült. Az egyik a Kína északi részén, a mongol határtól nem messze lévő Ulanqabból indul. Összeköti ezt a várost Dél-Kínával, majd tovább halad Laosz felé. A tervek szerint egészen Thaiföld fővárosáig Bangkokig és Kambodzsa fővárosáig Phnompenig vezet majd tovább. A másik vonalon számos kínai várost köt össze vasútvonal a vietnámi Hanoival és az attól délkeletre lévő Hái Phong kikötővárossal.
Tíz éve kezdődött a pókháló szövése.
A vasúti kapcsolatok a 2013-ban meghirdetett új selyemút (Road and Belt) program keretében épülnek és magukban foglalják gyorsvasúti személyszállítási járatok indítását is. Pontosabban fogalmazva a fejlesztésekről szóló információk nem teljesen megbízhatóak. A CNBC nem tudta megerősíteni, hogy a vasúti szállítási útvonalakat mennyire sikerült kiépíteniük a kínai beruházóknak.
Az új selyemút meghirdetett célja az, hogy szárazföldi szállítási útvonalat építsen ki a kínai áruknak Európa és a Közel-Kelet felé. A nyugati szakértők egy része azonban úgy látja, hogy a vasútépítések mellett más infrastruktúra-beruházásokat, például kikötőbővítéseket is magában foglaló program Kína globális befolyásának erősítését szolgálja.
Amennyire csak tudják le akarják választani Európát az Egyesült Államokról. A vasúti szállítási összeköttetés kiépítésével szorosabbra vonják az európai és a kínai gazdaság kapcsolatait – mondja Stephen Olson, a szingapúri székhelyű Hinrich Alapítvány gazdaságkutató intézet vezető kutatója. A szakértő szerint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége felé épülő vasúti összeköttetések célja szintén a regionális kereskedelem megerősítése Kínával a középpontban.
Olson úgy látja, hogy a tengertől távoli országok, mint Laosz esetén a vasúti szállítási útvonal fordulatot hozhat a gazdaság fejlődésében. A kínai exporttöbblet miatt azonban egyúttal erős egyoldalú függést alakíthat ki, gazdasági egyensúlytalansághoz vezethet.
A kockázatokat nem csupán a külföldi elemzők látják, hanem a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az ország legfőbb gazdasági tervezési szervezete is. A régi szocialista elnevezéssel élve a „tervhivatal” nemrégiben megjelent elemzése azt javasolja, hogy gyorsítsák fel a külföldi befektetések kockázatait figyelemmel kísérő és elemző rendszer kiépítését.
A pekingi kormány adatai szerint Kína 2023 első negyedévében teljes külkereskedelmének nagyjából egyharmadát bonyolította le az új selyemút mentén lévő országokkal. Ez közel 17 százalékos növekedés egy év alatt, ami valamivel lassúbb a 2022-es bő 19 százalékos bővülésnél.
Azt azonban, hogy az új vasúti kapcsolatok milyen gazdasági haszonnal járnak, lehetetlen közvetlenül számszerűsíteni.
