Javában folyik a reshoringnak és a nearshoringnak, vagy másként deglobalizációnak nevezett folyamat, aminek nagy nyertese lehet Mexikó – derült ki a CNN összefoglalójából. A két fogalom azt jelenti, hogy részben a covid idején kialakult beszállítóilánc-problémák, részben az USA és Kína politikai ellentétei miatt a vállalatok igyekeznek Kínából közelebb költöztetni gyártóbázisaikat az Egyesült Államokhoz.
Egyik részük meg sem áll az USA-ig (reshoring), másik részük olyan új telephelyet keres, ahol még mindig olcsó a munkaerő, de közelebb van az anyaországhoz (nearshoring). Mexikó ideális terep az utóbbiaknak, ugyanis nem elég, hogy határos az Egyesült Államokkal, de emellett tagja az észak-amerikai szabadkereskedelmi térségnek (USMCA, korábban NAFTA).
A nearshoringnak azonban van egy másik jelentése is. Nevezetesen a kínai vállalatok is igyekeznek olyan országokban leányvállalatokat alapítani, amelyek barátságos viszonyban vannak az Egyesült Államokkal. Ez általában azt jelenti, hogy szabadkereskedelmi szerződést kötöttek egymással. Így kerülhetik el azokat a vámkorlátozásokat, amelyek a kínai áruk bevitelét akadályozzák az USA-ba.
Mexikó megfoghatja az isten lábát
A mexikói feldolgozóipar ennek az utóbbi folyamatnak a nagy nyertese. Alberto Ramos, a Goldman Sachs bankház Latin-Amerikával foglalkozó részlegének vezetője egyenesen úgy véli, hogy a közép-amerikai ország gazdasága hosszú távon profitálhat a két világhatalom konfliktusából.
Mexikó és Kína sok éven át versenyzett az amerikai feldolgozóipari importért, ám a politikai adok-kapok nyomán az előbbi ország került ki győztesen ebből a meccsből. Tavaly Mexikó váltotta Kínát az USA első számú kereskedelmi partnerét megillető trónon. Ez a változás 2024 elején is folytatódott: a mexikói export nőtt az északi szomszéd piacaira, miközben a kínai kivitel csökkent.
Katherine Tai, az amerikai kormány kereskedelmi megbízottja (szülei kínai bevándorlók) azt a feladatot kapta, hogy építse le az amerikai gazdaság kínai kitettségét. A háttérben az idei választás két várható indulója Joe Biden jelenlegi és Donald Trump volt amerikai elnök egymásra licitálva versenyez abban, melyikük folytat keményebb kereskedelempolitikát Kínával szemben.
A szállítás felfedi a „titkot”
A tengeri szállítási adatokból azonban kitűnik, hogy a kínai cégek kiskapunak használják Mexikót. Idén januárban például 60 százalékkal több konténer hajózott át a két ország között, mint 2023 első hónapjában – derült ki a Xeneta piackutató cég adataiból. Eközben a Mexikóból az USA-ba irányuló export lényegében annyival nőtt, amennyivel a kínai kivitel a latin-amerikai országba.
Ezt az adatot az S&P Global Market Intelligence szakértői számolták ki. Persze nyilván a washingtoni kormány stratégáinak figyelmét sem kerüli el. Tai már februárban szóvá tette, hogy az USA-ból nézve átláthatatlannak tűnik Mexikó “harmadik országokból” származó alumínium- és acélimportja.
Ezt az észrevételét megosztotta Raquel Buenrostróval, a mexikói kormány gazdasági miniszterével. A Biden-adminisztráció bejelentette, közösen dolgoznak a mexikói vezetéssel azon, hogy megelőzzék a Kínával szemben érvényesített amerikai importvámok megkerülését a szomszéd országon keresztül. Ez nyilván azt jelenti, hogy vámemelésre akarják rábírni a mexikóiakat.
