Kínai akadémiai körökben Európát manapság az Egyesült Államok csatlósának látják, és ez még azok véleményét tükrözi, akik jóindulatúan nyilatkoznak. Nem megalapozatlan megosztott, lassan mozgó, technológiai téren a világ élvonalához képest kissé elmaradottnak minősíteni az öreg kontinenst, de a leegyszerűsítő túlzások tévútra vezethetnek.
Az európaiak végtelen vitákat folytatnak arról, hogyan kerüljék el, hogy az egymással rivalizáló Egyesült Államok és Kína között satuba kerüljenek. A kínaiak fülének azonban ez felesleges szócséplésnek hangzik, ugyanis az ottani sajtó egyszerűen az USA csatlósának látja Európát – írta a The Economist a két fél viszonyáról szóló összefoglalójában.
„Európa képtelen igazán elszakadni Amerikától, és függetlenné válni” – írta a Fudan Egyetem egyik professzora nemrégiben egy újságcikkben. „Európa egyszerűen nem elég erős, hogy megfeleljen a technológiai kihívásoknak” – jelent meg az egyik kínai gazdasági napilapban. „Az is kérdéses, hogy az Európai Unió még létezni fog-e 2035-ben” – írta szeptemberben Csang Vej-vej, egy nacionalista nézeteiről ismert akadémikus.
És ezek csak a nyilvános megszólalások. A The Economist ázsiai régióval foglalkozó szerkesztősége informálisan olyan megjegyzést is hallott, miszerint Európa egy olyan szerető, amelyet az amerikai „uralkodó” megunt és elhagyott. Egyesek nemes egyszerűséggel úgy látják, hogy „Európa utálja az innovációt”.
Úgy tűnik, a kínaiak magabiztosságukban hajlanak a végletes gondolkodásra
A havilap tapasztalatai szerint a kínaiak úgy látják az orosz–ukrán háborút, hogy az az USA proxy konfliktusa, amiben az európaiak csak azt teszik, amit a tengerentúli „főnökség” mond nekik. Nem figyelnek arra, hogy az európai vezetők közvetlen veszélyt látnak az orosz politikában, azaz maguktól is eljuthatnak arra a következtetésre, hogy Ukrajnát kell támogatniuk.
A holland kormány állami ellenőrzés alá vonta a kínai tulajdonban lévő Nexperia félvezetőgyártót. Ezt Kínában azzal magyarázzák, hogy egy kis ország meghajolt az USA Kína-ellenes politikája előtt. És persze Európa megosztottságát és gyengeségét látják abban, hogy mindig találhatnak olyan EU-tagállamot, amellyel a win-win politika jegyében Brüsszelt megkerülve megegyezhetnek. Erre Spanyolországot és Magyarországot szokták példaként említeni.
A pekingi döntéshozók meg vannak győződve arról, hogy túljártak a Kínával szemben agresszív vámpolitikát folytató washingtoni adminisztráció eszén. A ritka fémek exportjának korlátozásával és az amerikai mezőgazdasági termékek importjának visszafogásával úgy ütöttek vissza, hogy Donald Trump, az USA elnöke kénytelen volt engedni a tarifaszigorból. Pekingben úgy vélik, Európával könnyebb dolguk lesz.
A kérdés az, hogy elszámolják-e magukat. A nyugat-európai országok elitjének hozzáállása gyorsan változik Kínával kapcsolatban. Az ázsiai ország továbbra is növekvő európai exportjára keményebb válaszokat adhatnak. Európa bevállalhat egy lose-lose helyzetet is abban bízva, hogy ez átmeneti lesz. Kína pedig két szék közt a pad alá kerülhet, ha nem tesz különbséget világszintű riválisai között.
Amennyiben érdekli kedvező árazású raktározási és/vagy fulfillment szolgáltatásunk, kérjük, hogy keresse munkatársainkat a megadott elérhetőségeken vagy egyszerűen írjon egy e-mailt ide sales@logmaster.eu !
