Az a helyzet, hogy nyerésre állnak a terroristák a Vörös-tengeren

Hiába semmisítenek meg minden húszi támadó eszközt a Vörös-tenger biztonságos hajózhatóságán őrködő hadihajók, miközben nekik egy vagyonba kerül ez, a támadók fillérekből kihozzák terrorakcióikat.

A világkereskedelemben szállított áruk mennyisége 1,3 százalékkal csökkent 2023 decemberében az egy hónappal korábbihoz képest, miután a jemeni húszi milícia elkezdte támadni a Vörös-tengeren haladó teherhajókat – idézte a német IfW Kiel gazdaságkutató intézet becslését a Yahoo Finance hírportál.

A hajózás biztonságának romlása miatt januárban már naponta csak 200 ezer konténer haladt át a Vörös-tengeren szemben a novemberi napi félmillióval.

A német kutatók megállapítják, hogy a visszaesés meglátszik az EU és Németország áruforgalmán is. Az EU-ból induló export, illetve az oda érkező import kettő, illetve 3,1 százalékkal esett vissza. Az USA esetén 1,5 és egy százalék a megfelelő adat, mert a konfliktus nem az Egyesült Államok fő szállítási útvonalait érinti.

Kína eddig valahogy elkerülte a bajt. Az onnan induló export 1,3, az oda érkező import 3,1 százalékkal nőtt. Az IfW Kiel szakértői szerint a hamarosan kezdődő holdújévi ünnepekhez kapcsolódó leállások változtatni fognak ezen a helyzeten.

Zavarok keletkeztek a kiskereskedelemben

A felfordulás máris szétzilálta az Európa és Ázsia közti ellátási láncot – írta a CNBC. Az Afrika megkerülését magában foglaló hosszabb szállítási idő miatt késnek a fuvarok. A hajók nem érnek vissza időben a berakodáshoz. A nagy tengeri szállítási vállatok rövid lemondási idővel törlik járataikat.

A brit Next ruházati cég arra figyelmeztetett, hogy nem tudja időben feltölteni raktárait a tavaszi-nyári áruval. A svéd Ikea bútoráruházlánc már decemberben megkongatta vészharagot. A kiskereskedők vészforgatókönyveken dolgoznak, hogy elkerüljék a további zavarokat – mondta Jon Gold az amerikai National Retail Federation elnökhelyettese.

A szakértők szerint mindez a 2022-ben látott magasságba lökheti a szállítási díjakat.

A német Kühne + Nagel logisztikai vállalat szerint jelenleg 419 hajó halad kerülőúton a Vörös-tenger „lezárása” miatt. Összesen 6,65 millió húszlábas konténernek megfelelő szállítóeszköz kényszerült világ körüli „kirándulásra”. Az ezekben szállított áru összértéke 282,5 milliárd dollár. (Ez Magyarország GDP-jének majdnem másfélszerese.)

A logisztikai cégek konténerhiányra figyelmeztetik ügyfeleiket. Erre sem volt példa a covid lecsengése óta.

Kicsi a bors, de jó erőben van

A geostratégiai elemzők eközben azt próbálják kisakkozni, hogyan alakulhat a húszi milícia és az ellene felvonult hadihajóflotta harca hosszabb távon. A terrorbrigád az eddigi legnagyobb támadásával indította az új év második hetét, ami két dolgot jelez – írta a BBC.

Az egyik, hogy az iráni hátterű milícia, amely uralma alatt tartja Jemen Vörös-tengerrel határos területének jelentős részét, nem hajlik meg a nemzetközi nyomás alatt. Hiába próbálja gyakorlatilag minden ország a lövöldözés leállítására rábírni a húszik vezetőségét.

A másik, hogy láthatóan jól el vannak látva mindenféle rakétával és drónnal, amelyek egy része komoly kárt tud okozni. Nem lett tele a gatyájuk attól, hogy a partjaik előtt amerikai vezetéssel masszív hadihajók járőröznek.

A január 9-ei nagy támadásban bevetett fegyvereket ugyan egytől egyik elfogták az amerikai és a brit hadihajók és repülőgépek, de ez csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy míg a támadók drónjai kevesebb, mint 16 ezer fontba (hétmillió forint) kerülnek, addig a lelövésükre használt rakéták ára elérheti az egymillió fontot (400 millió forint).

„Ez a helyzet hosszú távon láthatóan nem praktikus, sem logisztikailag, sem gazdaságilag” – mondta erről angolos iróniával John Gower, a brit Royal Navy nyugalmazott admirálisa.

A dolog úgy áll, hogy mostanra egy többtényezős patthelyzet alakult ki. A húszik azzal próbálkoznak, hogy olcsó támadó fegyverek tömegének indításával túlterheljék a hadihajók légvédelmi kapacitását. Figyelembe kell venni azt is, amire a nyugdíjas admirális célzott. Az ellőtt muníciót a hajók nehezebben pótolják.

Az USA és szövetségesei nem akarják letörölni a föld színéről a húszikat és az uralmuk alatt élő civileket, mert az túl erősen rombolná az imázsukat.

Házon belül nincs esély megoldásra, mert az arab közvélemény szemében szimpatikus, hogy végre valaki (a húszik) tesznek valamit arra hivatkozva, hogy oda kell csapni a gázát letaroló izraelieknek. Szaúd-Arábia, a húszik fő ellensége, örül, hogy korábban fegyverszünetet kötött a jemeni polgárháborúban, mert ezt megelőzően az ő repülőtereire és olajlétesítményeire hullottak a rakéták és a drónok.

Amíg a helyzet így áll, addig a tengeri áruszállító cégek nem fogják kockáztatni, hogy mondjuk egy féltonnás robbanófejet hordozó rakéta elkerülje a légvédelmet, és elektro-optikai keresőjével éppen az ő egyik hajójukat találja meg.