Mi történhet Európával, ha a német gazdasági modell, amely a kelet-közép-európai rendszerváltás után alakult ki, végül kudarcot vall? – tette fel a kérdést egyik videópodcastjében Peter Zeihan amerikai geopolitikai stratéga. Ez a lehetőség nem csupán önmagában fontos, hanem azért is, mert közvetlenül érinti a magyar gazdaság jövőjét is.
Három körülmény tette Németországot a világ egyik gazdasági szuperhatalmává korábban is, de ezen belül különösen az elmúlt három évtizeden. Az első az erőteljes hozzáadott értéket termelő gazdaság, amely a rendkívül magasan képzett munkaerőre épült.
Ezzel az a gond, hogy a német társadalom gyors tempóban öregszik. A következő nagyjából egy évtizedben ennek a munkaerőnek a túlnyomó része nyugdíjba vonul, és a gazdaság elveszti a munkájukból fakadó hajtóerejét. Ezt nem pótolják a helyükre lépő fiatalok. Nincsenek ehhez elegen.
A visszavonuló emberek a felveszik a nyugdíjukat és a korábbinál jobban igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatásokat ahelyett, hogy jövedelemadóikkal és vásárlásaik forgalom adóival erősítenék az állami költségvetés bevételi oldalát. Ezek az elvesző bevételek korábban hozzájárultak a feldolgozóipar háttér-infrastruktúrájának működtetéséhez.
Összességében a német gazdasági rendszer működésének alapjai roppannak meg.
Erre rátesz egy lapáttal, hogy elporladt a német gazdaság szuperhatalmi státuszának második pillére is. Nevezetesen elvesztek a viszonylag olcsó orosz energiaforrások. Nem csupán az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókról van szó, hanem arról is, hogy a németek a kitermelés helyén, Szibériában jelentősen hozzájárultak az orosz energiaipar működtetéséhez.
Miután ezt a háború miatt feladták, arról érkeztek hírek, hogy az oroszoknak karbantartási problémáik adódtak. Hiába nem érinti ezeket a távoli rendszereket a háború és hiába folytatják az oroszok az olaj és a gáz kitermelését és eladását, amiből lenne pénzük rendszereik fenntartására.
Nem tudjuk, mikor állhatnak le kritikus rendszerek, csak az a biztos, hogy ez megtörténik.
A németeket segítő harmadik tényező az Egyesült Államok világhatalmi szerepe. Az USA hadserege, elsősorban haditengerészete gondoskodik arról, hogy a világ országai biztonságosan kereskedhessenek egymással. Ehhez garantálják például a hajózási útvonalak túlnyomó részének biztonságát.
A németek ezt 1990 előtt is kihasználták, főként termékeik USA-ba szállítására. Az elmúlt időszakban aztán erre a háttérre támaszkodva felpörgették kereskedelmüket Kínával. Ez a ország azonban szintén komoly nehézségek elé néz népessége elöregedése miatt. Emellett Joe Biden jelenlegi és Donald Trump volt amerikai elnök versenyez egymással abban, hogy melyikük folytat erősebb protekcionista gazdaságpolitikát Kínával szemben.
Mindezek miatt az egész német rendszer veszélyben van.
Zeihant ez nem önmagában Németország miatt aggasztja, hanem azért, mert a németek vannak a középpontjában egy európai multinacionális feldolgozóipari rendszernek. A német gazdaság ennek a legfontosabb eleme, de messze nem az egyetlen eleme.
A német technológia, képzés, infrastruktúra és feldolgozóipari beszállítói láncok nem korlátozódnak Németországra. Ennek a rendszernek része Belgium, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia. Hollandiában és Dániában a második legfontosabb ipari bázis lehet.
Ezért ha a német szisztéma hanyatlik, akkor hiába lennének az említett országok demográfiailag rendben – messze nincsenek –, az egész közép-európai feldolgozóipari rendszer nagy bajba kerül. Ennek azután beláthatatlan gazdasági, politikai és stratégiai tovagyűrűző hatásai lehetnek.
