Élesen két részre szakíthatja a vietnámi gazdaságot az országot irányító kommunista párt korrupcióellenes hadjárata – derült ki a Bloomberg beszámolójából. Ez magyar nézőpontból sem érdektelen, hiszen például a logMASter Kft. vietnámi partnerével együttműködve szállítmányoz árukat a távoli délkelet-ázsiai országból.
Az állampárt vezetője, Nguyen Phu Trong “lángoló kemenceként” hivatkozik arra a kampányra, amelynek célja az államigazgatásban és a vállalatok körében elburjánzott korrupció felszámolása. Erre a “hadjáratra” is érvényes azonban az ehhez hasonló akciók esetén sokszor előkerülő probléma, nevezetesen nem tudni, hogy az elhajított nehéz kő mit talál el. Mennyi hasznot hoz, és mennyi kárt okoz.
Csak idén a hatalom négy pilléréből kettő, a parlament elnöke és az ország államfője dőlt el, azaz kénytelen volt feladni pozícióját korrupciós vádak miatt. Áprilisban Truong My Lan ingatlanmágnást, Vietnám leggazdagabb asszonyát halálra ítélték egy perben, miután azzal vádolták, hogy része volt egy 12 milliárd dolláros csalásban. A bűncselekményt a Saigon Commercial Bank, az ország legnagyobb hitelintézete kárára követtek el.
Rajta kívül 85 embert ítéltek el csúszópénz elfogadásától kezdve hatalommal való visszaélésig többféle váddal. Ez nyomott hagyott a befektetők hangulatán.
A pénz világában korábban úgy gondolták, hogy Vietnám lehet az egyik legnagyobb nyertese a Kína és az USA közti konfliktusnak. A mindkét nagyhatalommal jó viszonyban lévő ország például magához vonzhatta azokat a kínai vállalatokat, amelyek el akarják kerülni, hogy termékeiket csak büntetővámok megfizetése után adhassák el az Egyesült Államokban.
Nem jó a hatalmi vákuum
A hatalmi vákuum azonban nem tesz jót az üzleti környezetnek. Nem világos, hogy végül ki fogja irányítani az országot, miután Trong 80 éves, nem örvend túl jó egészségnek és várakozások szerint a kommunista párt következő kongresszusán, 2026 januárjában távozik pozíciójából. Egy dolog biztos: a korrupcióellenes kampány tovább erősítette a kínai határhoz közeli területek prosperitását.
Az 1650 kilométer hosszúságú (ugyanakkor 50-600 kilométer szélességű) országban korábban a déli rész fővárosa Ho Chi Minh City volt a kereskedelmi központ. A Kínával határos észak azonban messze a háta mögött hagyhatja Vietnám déli tartományait. Ahogy a világ nagyvállalatai soklábúvá teszik termelésüket, Kínából az északi nagyvárosok, Hanoi és Haiphong környékére települhetnek a cégek.
Nyertes lehet még az északi tengermelléki Quang Ninh tartomány, amely egyben a turisták egyik legkedveltebb úti célja is. Az elmúlt évben ide érkezett a legtöbb külföldi működő tőke. Más cégek mellett a svéd Autoliv autóbiztonsági vállalat épít itt 160 millió dolláros beruházással gyárat, továbbá a tajvani Boltun Corp. nézte ki magának ezt a helyet üzemépítésre.
Kulcskérdés a megfelelő infrastruktúra, ami nélkül az elektronikai eszközök és az elektromos járművek gyártóinak óriási üzemei nem képesek működni. Az ország elnyújtott S alakjában az észak-déli közlekedés főként közutakon halad, amelyek zsúfoltak. Vietnám a Világbank Logistic Performance Index listáján a 43. helyre csúszott a 2018-as 39.-ről, amikor Kína és az USA között kitört a kereskedelmi háború.
A purgálásnak káros mellékhatása van
Trong korrupcióellenes hadjáratának van egy kellemetlen mellékhatása. Nevezetesen az, hogy majd hogy nem teljesen leálltak a közbeszerzések a infrastruktúra-fejlesztési projektekben. A tisztviselők be vannak rezelve, hogy ők lehetnek a következők, akiket valamilyen váddal bebörtönöznek. Az év első négy hónapjában csak a 2024-re tervezett kormányzati beruházások 15 százaléka indult el.
A leglátványosabb elmaradás Ho Chi Minh City első metróvonala. Ennek építését 2012-ben kezdték el azzal, hogy 2018-ra befejezik. Hat évvel később, még mindig nem ért a végére a beruházás.
Az országot összekötő infrastruktúra fejlődésének hiányában még jobban erősödik Quang Ninh helyzete. A Haiphong kikötővárost és Hanoit összekötő főútvonal 2018-ban, illetve az ugyaninnen a kínai határ mellett lévő Mong Caiba vezető út 2022-ben elkészült, még a “lángoló kemence” igazi begyújtása előtt. Így az ország északi részén expresszutakon bonyolíthatják le a cégek a szállításokat.
Az energetikai infrastruktúra területén azonban a korrupciós kampány 2017-es indulása óta nem hoztak jelentős döntéseket. Ez is az északi országrészt segíti, ugyanis itt van lehetőség áramimportra Kínából, ami délen elképzelhetetlen. Vietnám 2015 óta nettó energiaimportőr.
Látva Lan üzletasszony szerencsétlen sorsát, a kínai befektetők gondosan ügyelnek rá, hogy a helyi elit tagjaival összeállva alapítsanak vállalkozásokat az országban. Ez egy újabb olyan tényező, amit délen nem tudnak megismételni a túl nagy fizikai távolság miatt.
Hanoi korábban “bambusz diplomáciájáról” volt híres. Ez arról szólt, hogy ügyesen egyensúlyozik a két óriás, Kína és az USA között, elkerülve, hogy egyik vagy másik szoros ellenőrzése alá kerüljön. (Mielőtt valakinek a Kelet és Nyugat közti egyensúlyozásról a magyar kormány hintapolitikája jutna eszébe, érdemes megjegyezni, hogy 100 milliós lakosságával és a fő kínai tengeri kereskedelmi útvonal melletti földrajzi elhelyezkedésével Vietnám azért komolyabb alkuerővel rendelkezik, mint Magyarország.)
A stratégia azért kapta a “bambusz” becenevet, mert ez a növény egyszerre hajlékony és erős. A túlságosan forróra hevült belpolitikai feszültség azonban azzal a következménnyel járhat, hogy Vietnám északi része de facto kínai tartománnyá válik – véli a Bloomberg cikkírója.
A logMASter kapcsolódó szolgáltatásai
Vasúti gyűjtő szolgáltatásaink Kínából és Vietnámból rövid tranzitidőkkel!
Csak néhány raklap árura lenne szüksége a kínai vagy vietnámi beszállítójától, sürgősen?
Mi akár 18 nap alatt behozzuk gyűjtő küldeményét Kínából, Vietnámból és vámkezelten házhoz szállítjuk Önnek!
Keresse kollégáinkat a sales@logmaster.hu email címen!
