Lehetne kisebb a jövedéki adó emelése! A kormány vélhetően a 2022. október 1-jei forintárfolyammal számolta át euróból forintra a minimális adót, aminél kedvezőbb lenne a 2023. október 1-jei árfolyam. Szakértők szerint azért alkalmazzák az előbbit, mert a 2024-es költségvetést tavasszal fogadták el, amikor még csak az előbbi volt ismert – írta a Népszava.
Kezdjük az alapokkal!
Az Európai Unió szabályai szerint az üzemanyagokra kivetett jövedéki adónak a benzin esetén literenként minimum 35,9, a gázolajnál 33 eurócentnek kell lennie.
Előzmény cikkünk:
Az egymást követő magyar kormányok forintra átszámolva igyekeztek ennek közelében tartani az üzemanyagok hazai jövedéki adóját. Ennek megfelelni látszott a 2012 óta érvényes, nettó 120 forint a benzinnél, illetve 110,35 forint a gázolajnál. (A bruttó összeg tartalmazza az adóra rakódó 27 százalékos áfát.)
A forint gyengülése miatt 2020 januárjától a két jövedéki adó forintban számolva az unió által meghatározott minimális szint alá került.
Az uniós jog szerint a nem eurót használó tagállamokban a nemzeti fizetőeszközben meghatározott minimumszintet az előző év októberének első munkanapján érvényes euróárfolyammal kell kiszámolni. Az elmúlt éveken a magyar kormány először a koronavírus-járványra, majd az ukrán háborúra hivatkozva elkerülte ezt. Ehhez Brüsszel is hozzájárult.
A haladékok ideje azonban lejárt: 2024-ben el kell érni a minimális jövedékiadó-szintet. Miután azonban a parlament már tavasszal elfogadta 2024-es költségvetést, szakmai vélemények szerint az átszámításnál lényegében a tavaly október 1-jei árfolyamot vehették alapul. Egy euróért akkor 425 forintot kellett fizetni.
Ennek alapján jött ki a jövedéki adó nettó 32,55, bruttó 41,34 forintos emelése a jövő év elejétől.
Az MNB középárfolyama 2023 októberének első munkanapján, október 2-án 387,43 forint volt. Az ezt közelítő 390 forintos euróárfolyammal számolva csak nettó 20, bruttó 25 forintos jövedékiadó-emelés lenne szükséges.
Egyéb ágazati adók eltörlésével eltűnhetne a jövedéki adó emelése.
Még kacifántosabbá teszi az ügyet, ha figyelembe vesszük az energiaágazatot és a kiskereskedelmet sújtó egyéb adókat. A Népszava idézi Miklós László energetikai szakértőt, aki szerint a kiskereskedelmi és Robin Hood-adó jövedékivé minősítése esetén egyáltalán nem kellene árat emelni.
A kiskereskedelmi különadó azért érinti a benzin árát, mert a három kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektor, az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyagok és a shopok árui után is), valamint a gyógyszer-kiskereskedők is fizetik.
Az energiaszektort sújtó Robin Hood típusú adó régi történet – derült ki a Telex összefoglalójából. Amikor 2008-ban bevezették, ideiglenesnek szánták, ám aztán benne maradt az adórendszerben. Voltaképpen egy energiaipari különadóról van szó. Az ebből származó bevételeiből pótolták ki a távhőszektor veszteségeit.
Ezt az adót az energiaellátók és az energiakereskedők fizetik. Nem pontosan ugyanaz az alapja a különadónak és a nyereségadónak, de leegyszerűsítve a következő a képlet. Míg korábban a szektor a kilencszázalékos nyereségadó mellett még 31 százalék Robin Hood-adót fizetett (együtt 40 százalék), 2023 elejétől az utóbbi címén 41 százalékot fizet, azaz 50 százalék a nyereségadó-teher.
Ha tehát a kiskereskedelmi különadót és az energiaszektort terhelő Robin Hood-adót kivezetnék az adórendszerből, akkor az emelkedő jövedéki adó nem növelné az üzemanyagok árát.
