Idegtépő évet kezdtek a szállítási vállalatok kereskedelmi megfelelőségért (trade compliance) felelős vezetői. Az üzleti környezet feltételeiben, a szabályozásban olyan változások történnek, amelyek keresztbe tesznek azoknak a cégeknek, amelyek kereskedni akarnak a világon és persze szállító partnereiknek is.
A geopolitikai stratégiával foglalkozó szakértők deglobalizációnak hívják ezt a folyamatot. Ebben szétszakadoznak, lerövidülnek az elmúlt évtizedekben kialakult világszintű beszállítói és kereskedelmi láncok. Mindez zűrös vám- és egyéb jogszabályok bevezetésével jár, amelyeket nem téveszthetnek szem elől a megfelelőségért felelős menedzserek.
Öt tendenciára hívták fel ezzel kapcsolatban a figyelmet partnerünk, a Dimerco szállítmányozási vállalat szakértői. Az első máris nagyon összhangban van a deglobalizációval.
1. Erősödök a szabadkereskedelem elutasítása.
A szabad kereskedelem korlátozása számos új szabályozás bevezetésével jár. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy az Egyesült Államok immáron nem csak Kínát veszi célkeresztbe vámintézkedéseivel, hanem a feltörekvő országok egy szélesebb csoportját is.
A U.S. Trade Representative (USTR), azaz az amerikai kormány külkereskedelmi felügyeleti szervezete nemrégiben jelentette be, hogy „tényfeltáró vizsgálatot” indít a bangladesi, a kambodzsai, az indiai, az indonéziai és a pakisztáni ruhaipari gyártók tevékenységének áttekintésére. Alkalmaznak-e kényszermunkát, környezetkárosító technológiát, igénybe vesznek-e állami támogatást? – ezek a fő kérdések.
Az ilyen vizsgálatokat új vámok bevezetése szokta követni. Hasonló intézkedéseket hozhatnak az üvegpalackok, a papír bevásárlószatyrok és más termékek esetén.
Az Egyesült Államok elnökválasztását külön figyelemmel kell kísérniük, a megfelelőségért felelős céges szakembereknek, mert egy esetleges hatalomváltás átalakulást – szigorításokat – hozhat a vámpolitikában is.
2. Diverzifikálják a beszerzési stratégiákat.
A sajtó unalomig ismételgette a a nearshoring, friendshoring stratégiákat, azaz az amerikai vállalatok kitelepülését Kínából. Ez földrajzilag újraformálja a beszállítói láncokat, amihez a kereskedőknek és szállítóiknak is alkalmazkodniuk kell.
Fontos részlet ezzel kapcsolatban, hogy nem minden áttelepülés sikeres. Számos cég nem kellően mérte fel milyen logisztikai következményekkel jár, hogy kínai részlegét közelebb vitte az Egyesült Államokhoz vagy hazatelepítette. Ennek most isszák meg a levét, és rosszul járhat az a cég, amely kritika nélkül követi eltévedt partnerét.
A zűrzavart fokozhatják az elmúlt időszakban elszaporodott és az év további részében várható munkaügyi megmozdulások, sztrájkok demonstrációk.
3. Erősödik a kényszermunka elleni fellépés.
Mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió keményebben kíván fellépni 2024-ben a kényszermunkát alkalmazó beszállítókkal szemben. Az EU-ban nagyon magas bírságot, árbevételük öt százalékát elérő büntetést kockáztatnak azok a vállalatok, amelyek – például megfelelőségért felelős vezetőik figyelmetlensége miatt – nem szűrik ki ezeket üzleti partnereik közül.
Kényszermunka-ellenes szabályokat az említett két óriási szereplőn kívül Kanada és Mexikó is bevezet, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
4. High-techhel ellenőrzik a megfelelőséget.
A hatóságok technológiai szolgáltatókkal szerződnek, amelyek adatgyűjtő programokkal és műholdas megfigyeléssel valós idejű képet fognak adni a beszállítói láncok helyzetéről. Akár műholdról készült fotókkal dokumentálni tudják a vállalatok közti termékcseréket. Kiderülhet például, hogy honnan érkezett a pamut egy gyárba, és hogyan alakult át ruhává.
Erre technológiai támogatással megerősített megfelelőségi ellenőrzéssel kénytelenek reagálni vállalatok. Ugyanakkor a high-tech nem tudja átvenni az emberek szerepét a megfelelőség biztosításában, de sok unalmas rutinmunkát átvehet tőluk.
5. Rémesek a geopolitikai körülmények.
A világ az elmúlt években geostratégiai játszmák színterévé vált, ami alaposan átalakította a kereskedelem és a szállítás üzleti környezetét. Ráadásul nem egyszer és mindenkorra, hanem változó módon. A megfelelőségi menedzsereknek figyelniük kell
- a Kína és Oroszország elleni szankciók változására,
- a Közel-Keleten, ezen belül a Vörös-tenger térségében zajló folyamatokra,
- az USA, Tajvan és Kína egyre bonyolultabb viszonyának alakulására.
Az utóbbiban a legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy az Egyesült Államok ugyan nem vitatja, hogy Tajvan Kína része, ám azt már vélhetően nem fogadná el, hogy a szárazföldi Kína és a szigetország de facto egyesítése katonai eszközökkel történjen. Kérdés, milyen szinten állna ki az amerikai hadsereg Tajvan mellett, ha a pekingi vezetés inváziót indítana a szigetország ellen.
Összességében a vállalatok megfelelőségért felelős menedzsereinek 2024-ben még a 2023-asnál is többet kell dolgozniuk a fizetésükért.
