A hollywoodi filmek alapján azt gondolhatjuk, hogy a kalózok a tengerek betyárjai, akik ügyetlenkedésükkel jószerével több kárt okoznak maguknak, mint másoknak. A valóság azonban ezúttal sem a szórakoztatóipari művészet hű tükre.
Megrázták magukat a szomáliai kalózok, akik több év gyengülő aktivitása után az elmúlt hónapokban újra intenzívebben támadják az Afrika szarva körüli vizeken a teherhajókat és más tengeri járműveket.
Az elmúlt három hónapban több támadást indítottak, mint az előző hat évben bármikor – idézte a CNBC a brit Royal United Services Institute (RUSI) biztonságpolitikai kutatóintézet adatait.
Ebben a térségben 2011-ben érte le csúcsát a kalózkodás, amikor a szomáliai banditák 212 támadást intéztek békés hajók ellen. A Világbank 2013-as becslése szerint ez a fajta rablás évente 18 milliárd dollár kárt okozott a világgazdaságban.
Előző cikkeink a témában:
A szállítás szempontjából egyre sötétebbnek látszik a vörös-tengeri válság
Az a helyzet, hogy nyerésre állnak a terroristák a Vörös-tengeren
Az 1970-es évekbe lökheti vissza Európát a vörös-tengeri szállítási válság
Válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa hét határozatot hozott a kalózkodással kapcsolatban 2010 vége és 2022 márciusa között, mi megtette a hatását. A külföldi hadihajóknak és légierőknek megengedték, hogy járőrözzenek a térségben és levadásszák a kalózokat. Az amerikai tengerészgyalogosok a szárazföldön is rajtaütöttek a támadók bázisain. Így a kalóztámadások száma csökkent.
Jellemző, hogy a banditáknak 2017 óta 2023 decemberében sikerült újra túszul ejteniük egy tömegárut szállító hajót. Az elmúlt időszakban előszeretettel szemeltek ki halászhajókat, főként irániakat, és más kisebb, nem feltétlenül teherszállítással foglalkozó hajókat.
És ez még nem minden.
A világ más részein is növekedett a kalóztámadások száma. Hajók ellen 120 alkalommal indultak fegyveres támadások 2023-ban, míg 2022-ben „csak” 115 esetet jelentettek a hatóságoknak – derül ki az International Maritime Bureau jelentéséből. Fontosabb adat ennél, hogy a túszul ejtett tengerészek száma 41-ről 73-ra emelkedett. Az elraboltaké pedig kettőről 14-re ugrott.
A Dryad Global tengeri biztonsági cég besorolása szerint az Afrika szarvától India partjaiig terjedő óceán „magas kockázatú” zóna. Igaz ugyan, hogy 25 ország hadihajói vannak jelen ebben a térségben, ám az óceán olyan óriási, hogy ekkora erővel nem lehet garantálni a hajózás biztonságát.
A védekezésre részben a teherhajók legénységét felkészítő best practice kézikönyv tanulmányozása ad lehetőséget. Emellett hasznos lehet civil biztonsági csapatok alkalmazása. Ismert megoldás például a citadellák építése a hajókra, amelyekben a legénység meghúzódhat a támadások idején.
Nem meglepő mindennek tükrében, hogy a tengeri biztonsági szolgáltatások piacának értéke a 2023-as kevesebb mint évi 20 millió dollárról 2024-ben 21 millió fölé növekedhet – derült ki a ResearchAndMarkets.com piackutató cég becsléséből. A piackutatók szerint ez az összeg 2028-ban már meg fogja közelíteni a 26 millió dollárt.
Az európai országok, élükön az Egyesült Királysággal, illetve India erősíti haditengerészeti jelenlétét az Indiai-óceánon. Peter Zeihan amerikai geopolitikai stratéga szerint India sikeres tengeri akciói távol az ország partjaitól különösen figyelemreméltó fejlemények. Az indiaiak ugyanis nem sokat törődnek a rajtuk kívül álló világ dolgaival.
