A Vörös-tengeren kialakult szállítási válság teszteli Kína képességét arra, hogy képes-e valódi globális nagyhatalomként viselkedni vagy csak egy papírsárkány, amely fél tüzet fújni azokra, akik nagyon csúnyán keresztbe tesznek neki.
A jemeni húszi lázadók folyamatos támadásai a Vörös-tengeren hajózó konténerszállító hajók ellen komolyan sérti Kína érdekeit, mivel ez a fő tengeri szállítási útvonal Ázsia és Európa között. A válság elhárítása ezért elemi érdeke a globális világhatalmi szerepre pályázó pekingi vezetésnek.
Ennek tükrében meglepő, milyen visszafogott reakciókat adott eddig a békés teherhajókat ért rakéta- és dróntámadásokra – írja a CNN elemzésében.
„Az óvatos vagy inkább hezitáló pekingi válasz komoly árnyékot vet Kína ambícióira, hogy a világ országai globális hatalomként ismerjék el” – mondta Mordechai Chaziza professzor, Izraelben tanító Kína-szakértő.
Előző cikkeink a témában:
A szállítás szempontjából egyre sötétebbnek látszik a vörös-tengeri válság
Az a helyzet, hogy nyerésre állnak a terroristák a Vörös-tengeren
Az 1970-es évekbe lökheti vissza Európát a vörös-tengeri szállítási válság
Egyre nagyobb a káosz a vörös-tengeri szállítási válságban
Ellentmondásos elemzések érkeznek a Vörös-tenger felől
A nemzetközi helyzet fokozódik – a szállítók és ügyfeleinek bánatára
Kétfrontos harcot kezdett a kínai diplomácia
Miután Kína nem volt hajlandó hajókat küldeni abba a haditengerészeti egységbe, amely az USA-val az élén igyekszik semlegesíteni a húszik támadásait, Washington arra próbálta rávenni Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást a jemeni lázadókat támogató iráni kormányra.
Úgy tűnik, a kínai vezetőknek inkább egyfajta „kétfrontos” diplomáciai csetepatéhoz van kedvük.
Az egyik verbális csapást az Egyesült Államokra és az Egyesült Királyságra mérték, amikor azok hadereje megtámadta a húszik szárazföldi bázisait és fegyverraktárait. Felszólították a feleket, hogy hagyják már abba az egymásra lövöldözést. Emellett megjegyezték, hogy a vörös-tengeri konfliktus a gázai háború „túlcsordulása”.
Ezzel egyidejűleg a Reuters iráni forrásokra hivatkozó jelentése szerint kínai tisztviselők az elmúlt hónapokban számos találkozón kérték iráni partnereiket, hogy bírják jobb belátásra a nélkülük harcképtelen húszikat. Ehhez mellékeltek egy „figyelmeztetést” is, miszerint ha nem teszik, azzal azt kockáztatják, hogy megromlanak az iráni-kínai gazdasági kapcsolatok.
Ennél többre lenne szükség, elvtársak!
A húszik eközben pestiesen szólva hülyére veszik kínai (és orosz) barátaikat. Kijelentették, hogy e két ország hajóit nem fogják támadni. Ehhez képest egy orosz tanker kapott egy csomagot tőlük. A kínai árukon, amelyek mindenféle zászló alatt hajózó konténerszállítókon utaznak, édes keveset segít a lövöldöző lázadók fogadkozása.
A kínai állami tulajdonban lévő Cosco és OOCL tengeri fuvarozó vállalatok hajói éppen úgy Afrika megkerülésével közlekednek, mint versenytársaik, mert nem kockáztathatják meg, hogy mégis találat érje őket – derült ki a Kuehne + Nagel adataiból. Ez a kerülő nekik is tíz nappal hosszabbítja meg az Ázsia–Európa utat.
„A világ országainak az a benyomása, hogy Kína egy feltörekvő globális hatalom, amely az USA mellé helyezi magát, el fog enyészni, ha ennek a konfliktusnak a rendezéséből nem tudja érdemben kivenni a részét” – mondta Jonathan Fulton, az Atlantic Council Abu-Dzabiban dolgozó professzora.
Az amerikai és a brit hadsereg próbálkozik a kemény fellépéssel, miközben Kína csak a partvonalnál állva bámészkodik. Ez nem kelt jó benyomást. A Közel-Kelet országainak vezetőiben az az érzés alakulhat ki, hogy Kína csak egy papír tigris – véli a szakértő.
Pedig lehetne domborítani!
A kínai diplomácia 2023-ban elismerést szerzett magának azzal, hogy a közvetítésével létrejött a régió két nagy ellenséges országa, Irán és Szaúd-Arábia között egy biztonsági megállapodás. Ez lendületet adhatott volna ahhoz, hogy továbbra is a Közel-Kelet biztonságán őrködő hatalomként vegyen részt az új konfliktusokban.
Irán felett nem kevés befolyása van, hiszen az elmúlt évtizedben a perzsa ország legnagyobb külkereskedelmi partnerévé vált. Emellett Kína vásárolja meg az iráni olajexport kilenctizedét.
Ugyanakkor úgy tűnik, ez nem jelenti azt, hogy Pekingnek politikai befolyása lenne Teherán felett. A kínai befektetések viszonylag szerények Iránban. Az olajimport leállítása kétélű fegyver lenne, mert a húszik erre hivatkozva már szóban sem kerülnék a kínai hajók támadását – mondta William Figueroa holland egyetemi professzor.
A pekingi kormány 2023 augusztusában azt kommunikálta, hogy a „megbékélés hulláma” hömpölyög végig a Közel-Keleten kínai segítséggel. Két hónapra rá jött a Hamász terrortámadása Izrael ellen, majd a gázai háború, majd a vörös-tengeri válság, közben az amerikai katonai bázisok elleni támadások, majd Irán rakétacsapásai pakisztáni, szíriai és iraki célpontok ellen, illetve az ezekre adott pakisztáni ellencsapás.
Szakértők csendben megjegyzik, hogy a szóvirágok semmit sem érnek, amikor a „kemény biztonsági megoldásokra” van szükség.
